Az ötfős grémium első megbeszélését májusban tartotta, azóta többször találkoztak személyesen is, mely találkozók minden alkalommal komoly, érzelmektől sem mentes szakmai vitát váltottak ki.

Előadóink különböző alapállásból, eltérő életúttal, felhalmozott tapasztalatokkal és következtetésekkel közelítenek a témához. Van közöttük sikeres vállalkozó, nagyvállalati menedzser, elméleti pénzügyi szakember, közigazgatásban jártas politológus és alkotmánybíró valamint nemzetközi menedzseri múlttal rendelkező jezsuita atya.

Miért éppen őket választottuk és miről fognak előadni?

Stumpf István:
 
Jogász, politológus, egyetemi oktató. Volt kancelláriaminiszter, 2010 júliusától pedig alkotmánybíró. Alapítója és szervező igazgatója volt a Századvég Politikai Iskolának, s elnöke az ebből később kialakult Századvég Kutatóintézetnek. Számos államelméleti könyv és tanulmány szerzője. Egy közelmúltban tartott előadásán kifejtette, hogy a „szuperkapitalizmus” válságára való tekintettel az állam szerepét újra kell gondolni.

Előadásában az állam változó feladatköréről beszél a XXI. században. Mit jelent a good government, mennyiben jelent mást, mint a good governance, milyen szerepre vállalkozhat a kicsi, hatékony állam?

Nézze meg Stumpf István rövid véleményét a témáról!

 

Király Júlia:
 
Közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert. Nézetei szerint a monetáris politikának ugyan őriznie kell az inflációs cél hitelességét, de a gazdasági növekedést és a gazdaság versenyképességét is szempontnak kell tekintenie döntéseiben.

Az állam szerepéről fog beszélni a pénzügyekben: nemzetközi pénzügyi és a görög válságból adódó következtetések, a szabályozás szerepe az ismétlődés megelőzésében.

A Király Júliával készült rövid interjúnkat itt nézheti meg

 

Fodor István:

Az Ericsson magyarországi vállalatának megszervezője, az 1990-es kezdetektől 2007-ig annak vezetője, vezérigazgatója majd elnöke. Irányítása alatt a több mint 700 főt foglalkoztató cég a magyar távközlési piac meghatározó szállítójává, a közép-kelet-európai térségben az  Ericsson mérnöki szakértői központjává és világszínvonalú kutatási és fejlesztő részleg otthonává vált. Álláspontja szerint a professzionális országirányítás hiánya, az állami szintű tervek, programok gyenge minősége közrejátszott a magyar gazdasági fejlődés megtorpanásában.

Amiről előad: multik, nagyvállalatok és az állam. Milyen támogatási rendszer várható el és felel meg versenyképességünk adott szintjének, milyen adózási és egyéb állami eszközökkel érdemes erősíteni a tőkevonzó képességet?

Fodor István véleménye az állam szerepéről

 

Bojár Gábor:

Ismert magyar vállalkozó, a Graphisoft elnök-vezérigazgatója, amelyet 1982-ben két társával alapított meg. Irányítása alatt a vállalat nemcsak multinacionális építészeti, építőipari szoftverfejlesztő és értékesítő céggé vált, hanem immár a világ első 5 AEC CAD vállalata között szerepel a személyi számítógépen futó építészeti, építőipari tervezőszoftverek piacán. Idén tavasszal egy írásában aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarország félő 20 év után visszatér a szocialista mentalitáshoz, amely minden gond megoldását a hatalomtól várja. A magyarok szerinte joggal nem szeretik a szabad versenyt, mert annak csak korrupcióval átitatott hazai változatát ismerik.

Előadásának témája: az állam és a vállalkozások. A kreativitás, az innováció, a vállalkozó kedv erősítése állami ösztönzőkkel. Az adóreform mellett milyen egyéb területeken van szükség a legsürgősebb változásokra ennek érdekében?

Nézze meg, hogy mit gondol Bojár Gábor az állam szerepének újraértelmezéséről

 

Kiss Ulrich:

Berlinben született jezsuita atya. A Leuven-i egyetemen közgazdaságot végzett, két évtizedig nemzetközi menedzserként dolgozott a kozmetikai iparban, mielőtt beállt a rendbe. Nyitott szellemiségű, időnként rendhagyó beszélgetései, írásai széles körben inspiratívak. Nézetei szerint a hatalom megelőzi és nem igényli a piacot, a társadalomnak viszont ellenőriznie kell mind az államot, mind a piacot.

Előadásának témája a társadalom és az állam kapcsolata: az önmagáért felelős polgár kinevelése. Hol vannak a gondoskodás határai, hogyan kerüljük el a paternalizmust?

Tekintse meg rövid beszélgetésünket Kiss Ulrich atyával az állam szerepéről.

 

Az előadások formailag el fognak térni a hagyományos konferencia előadásoktól. Rövid, max. 20 perces, inspiratív, részben egymásra épülő, a gondolatokat továbbvivő, vizuális segédeszközökkel kiegészített brain stormingokra számíthat a hallgatóság. Előadóink a közel fél éves előkészítő időszak alatt a strukturált közös munka által saját területükön újszerű gondolatokat fognak megfogalmazni.

Meghívott külföldi előadónk Stephane Garelli, Az előadó a Lausanne-i IMD Business School professzora, az IMD World Competiveness Center-ének igazgatója, az 1987 óta megjelenő éves World Competitiveness riportok összeállítója. 1974-1986 között a davosi Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója is volt. Egy találó jellemzés szerint „gyakorló akadémikus”, hiszen elmélyült elméleti megközelítései mellett mind a mai napig nagyon közel maradt az üzleti világhoz és a piaci realitásokhoz.

Előadásának témája: Hogyan függ össze az állam gazdasági szerepvállalása az adott ország versenyképességével? A világgazdasági válság tapasztalatai alapján mely területeken és mikor kell beavatkoznia az államnak, pótolhatják-e a szigorúbb nemzeti szabályozások az egyeztetett nemzetközi sztenderdek hiányát a globalizált világban? Milyen „best practice”-k vannak az állam gazdasági szerepvállalására a szabadpiaci kapitalizmusban?

A konferencia 2010. október 6-án kerül megrendezésre. Az esemény zártkörű, a részvétel kizárólag meghívásos alapon lehetséges.

Kapcsolódó cikkek