Orbán Viktor korábban 2013-at az emelkedés évének jósolta, de az ország száz legnagyobb árbevételű vállalatának tavalyi teljesítménye alapján csak erős jóindulattal mondhatjuk azt, hogy a kormányfőnek igaza lett. A Top 100 forgalma ugyanis közel 6 százalékkal csökkent az előző évi mezőnyhöz képest. Ez különösen annak fényében megdöbbentő, hogy még a 2012-es, recessziós évben is sikerült összehozniuk legalább 1 százalékos növekedést. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a csökkenésnek részben technikai oka van: két, tavaly a lista elején szereplő kereskedelmi vállalat, a Tesco és a Lidl mérlegleadási határideje július 31., és ez előtt nem kívánták publikálni a beszámolójukat. Ráadásul nem csak az ő forgalmuk hiányzik az összesítésből: az idén már nem szerepeltettük a listában a 10 fő alatti energiakereskedő társaságokat - így kiesett például a Panrusgáz -, valamint a Mol által teljes körűen konszolidált TVK-t sem.

Ezek után célszerűbb, ha ezúttal a jelenlegi listában szereplő száz vállalat 2012-es és 2013-as teljesítményét vetjük össze. Így már kedvezőbb a kép: árbevételük 2,4 százalékkal nőtt. Igaz, ez nem sokkal több, mint a tavalyi, 1,7 százalékos infláció. A mezőny összes árbevételé­nek 65 százaléka exportból származott, ami kerek 10 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. „A magyar kereslet 2013-ban még mindig nem rázódott helyre, és a legnagyobb cégek számára az exporttevékenység volt az árbevétel-növekedés kulcsa" - mondja Keleti József, a Bisnode-csoport országigazgatója.   Forintban az idei mezőny kivitele 4 százalékkal nőtt, ez azonban jelentős részben a magyar fizetőeszköz gyengülésének köszönhető. Euróban ugyanis már jóval szerényebb, alig több mint egy százalék volt a bővülés. A belföldi kereslet élénkülésével kapcsolatban viszont legfeljebb abba a jó hírbe lehet kapaszkodni, hogy a listában szereplő kiskereskedelmi láncok növelni tudták árbevételüket.  

ROMLÓ EREDMÉNYEK
A tavalyi tízes élmezőnyből két vállalat nem szerepel a mostaniban. A legutóbb 6. helyezett E.ON Földgáz Trade az MVM-csoport tulajdonába került, így ezúttal már annak konszolidált adataiban szerepel az árbevétele. A Tesco pedig a már említett ok miatt nincs a listán, noha lapunk előzetes, szinte maradéktalanul teljesült becslése szerint a 9. helyen állna (Csata után - Figyelő, 2014/24. szám).   Így viszont három gépkocsigyártó multi is befért az első tízbe: a 2 százalékos visszaesése ellenére stabilan vezető Mol után egyből az árbevételét közel 8 százalékkal növelő Audi Hungaria következik. A Mercedes 132 százalékos bővüléssel a 29. helyről robogott egészen a 8.-ra. Valószínűleg jut még feljebb is, hiszen míg tavaly 109 ezer autó készült el Kecskeméten, az idén már 145 ezer a cél. A Magyar Suzuki a 10. lett a legutóbbi 13. helye után, köszönhetően 14 százalékos növekedésének. A cég tavaly több mint 160 ezer autót gyártott, 18 százalékos exportbővülésén jól látszik az európai autópiac fellendülése. Üzemi és adózott eredményén is jelentősen javított, igaz, volt honnan fejlődni: tavaly üzemi szinten veszteséges volt, és teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől.   Az üzemi eredmény alakulása amúgy is igen negatív képet fest a Top 100-ról, ezen a soron ugyanis 24 százalékkal esett vissza a mezőny teljesítménye. Ebben ugyan vastagon benne van, hogy a Mol egy évvel korábbi, 205 milliárdos eredménye negatívba fordult, de e nélkül sem sokkal szívderítőbb az összkép. Ha csak azt a 69 vállalatot vesszük górcső alá, amely 2012-ben és 2013-ban is pozitív számokat produkált, a jövedelemtermelő képesség akkor is közel 10 százalékkal romlott.   Negatív tendenciát mutat a Magyar Telekom (MT) üzemi eredménye is, noha árbevétele nőtt. „Az informatikai és in­fo­kom­mu­ni­ká­ciós szolgáltatásai, a néhány éve kérdésesnek látszó energiaértékesítés vagy az egyre hangsúlyosabb eszközértékesítés ellensúlyozni tudta a hagyományos kommunikációs szolgáltatásokból származó bevétel csökkenését" - mutat rá Vágó László, az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég vezető tanácsadója. Ugyanakkor a legtöbb növekvő terület profittartalma jóval kisebb, ami az eredménytételekben jól látható. A Telenor és a Vodafone portfóliója nem olyan diverzifikált, mint az MT-é, ezért náluk némileg más tendenciák látszanak. Mindkét cég árbevétele kismértékben csökkent, de üzemi eredményük javult. A Vodafone még mindig nem nyereséges, de a vesztesége egyre mérséklődik. A Telenor javuló üzemi eredményét - az egy ügyfélre jutó árbevétel csökkenésének mérséklése mellett - a hatékonyabb működés okozhatja, szembetűnő például, hogy csökkentek a személyi jellegű ráfordításai.  

PADLÓGÁZZAL
A hazai gazdaság autóipari kitettsége azon is jól látszik, hogy mely cégek ugrottak nagyot a listán. A Mercedesről már volt szó, de a 9.-ről az 5. helyre előrelépő Bosch-csoport is jelentős részben ennek az ágazatának köszönheti a sikereit. A korábban Hammerstein néven működő Johnson Controls Mór szintén a gépjárműpiacon tevékenykedik, és 19 helyet lépett előre tavalyi pozíciójához képest 17 százalékos árbevétel-növekedésével. A személyautókba épített elektromos kábelkötegek, konfekcionált autóülés-huzatok, komplett autóülés és beltéri panelek gyártásával foglalkozó Lear Corporation is sokat javított, a dízeladagoló gyártására szakosodott Denso is 17 helyet lépett előre a listán. A Harman Becker és az SMR Automotive is szerepel a múlt évhez képest nagyot ugrók között. A dízelgépjárművekbe való kerámia alapanyagú szűrő gyártásában érdekelt Ibiden új szereplőként pedig a 86. helyen debütált a listán. Összesen a százas mezőny valamivel több mint ötöde köthető az autóiparhoz.   „A járműipar messze a többi iparág fölötti növekedést produkált szinte minden mutatóban" - állapítja meg Vári Attila, az IFUA járműipari kompetencia-központjának vezetője. Az ágazatból a listára felkerült cégek tavaly 3387 fővel bővítették létszámukat. Ez annak fényében különösen súlyos adat, hogy a száz legnagyobb vállalatnál foglalkoztatottak száma 2013-ban összességében 2900 fővel csökkent! A listán szereplő többi - nem járműipari - cégtől tehát majdnem 6300 alkalmazott távozott. Az ágazat fontosságát az is jól mutatja, hogy az összes Top 100 vállalat 2013-ban 32,8 milliárd forinttal növelte a személyi ráfordításokat - azaz a munkatársaknak kifizetett béreket és az államnak befizetett járulékokat - az előző évhez képest. Ebből a növekedésből a járműipari cégek 31,1 milliárddal vették ki a részüket - nélkülük tehát érdemben nem nőttek volna a személyi ráfordítások.   Az ágazatnak jelentős a szerepe abban is, hogy a Top 100 beruházási aktivitásban összességében jó képet mutat. A cégek - ezen a téren 97-ről van adat - befektetett eszközállománya nem egész 407 milliárd forinttal nőtt. Ha figyelembe vesszük az amortizációt is, akkor tavalyi befektetéseik, beruházásaik értékét 1842 milliárdra becsülhetjük. Emögött azonban nagyon differenciált a kép: 48 cég hajtott végre olyan beruházást, befektetést, amelynek a hátterében bővítés vagy felvásárlás is áll. Náluk a bővítő fejlesztések, befektetések értéke 1073 milliárd forint. Ebből az összegből azonban 418 milliárd állami tulajdonú cégekhez kötődik, márpedig ennek egy tekintélyes része valójában nem beruházás, hanem az állam cégvásárlásainak lecsapódása. Ráadásul a Top 100-ban van 49 olyan vállalat is, amely még az amortizációt sem pótolta teljes mértékben, így befektetett eszközeinek állománya 667 milliárddal csökkent.  

ELŐRE-HÁTRA
A listában 10 új belépő van, 16 vállalat ugrott előre több mint 10 helyet, és 4 rontott több mint 10 helyezést. Az utóbbiak közül több technikai okokra vezethető vissza. Az egyik ilyen a Metro, ahol fordulónapváltás miatt a 2013-as beszámoló csak 9 hónapot mutat. A másik eset oka, hogy a Teva Magyarország Kft. beolvadt a Teva Gyógyszergyár Zrt.-be, amely konszolidált beszámolót készített, viszont eredménykimutatásába nem tette bele a beolvadó cégét. „Annyit azért lehet tudni, hogy az itteni tevékenységhez kapcsolódó árbevétel és eredmény nem változott lényegesen" - jegyzi meg Májer Ágnes, az IFUA vezető tanácsadója. A másik három nagy gyógyszervállalat - a Richter, a Sanofi-Aventis/Chinoin és az Egis - előrébb lépett a rangsorban, ám csak a Richter és az Egis árbevétele bővült, s utóbbi az egyetlen, amelynek nőtt a forgalmához viszonyított adózás előtti eredménye. Valamennyi itthoni gyógyszercég számára különösen fontos az export, árbevételük 80-90 százalékát a kivitel adja. Ezen belül az Egis és a Richter mindig is erős volt a keleti piacokon, az orosz-ukrán válság miatt az idén azonban a korábbinál várhatóan nehezebb dolguk lesz.   Visszatérve a visszaesőkre, az egyre szigorodó dohányzási szabályok és a trafiktörvény nem tett jót a BAT Pécsi Dohánygyárnak: árbevétele közel 22 százalékkal csökkent, és a vesztesége is nőtt. Alkalmazottai számát tavaly ugyan csak 7 százalékkal mérsékelte, azonban azóta már újabb átszervezésre és leépítésre kényszerült. A Philip Morris megúszta árbevéte­lének 5 százalékos csökkenésével, ráadásul nyereséges tudott maradni. Ez azonban smafu ahhoz képest, hogy az Imperial Tobacco a legális dohánypiac csökkenése ellenére növelni tudta bevételét, és tavaly már nyereséges volt. Tizenöt helyes előrelépése azonban így is elmarad a műtrágyagyártó Nitrogénművek 28 helyes előretörésétől, amelyet forgalmának 54 százalékos gyarapítása tett lehetővé. Ehhez ugyan nem társult létszámnövekedés, de legalább érdemben nem is csökkent az alkalmazottak száma. Nem úgy, mint például a több mint 2000 fővel karcsúsító Molnál, a majdnem ugyanennyit leépítő Flextronicsnál, valamint a Nokiánál, amely ráadásul a múlt héten bejelentette maradék közel 2000 alkalmazottjának elbocsátását is (lásd a Komárom, végállomás című cikket az 54. oldalon). Sajnos a foglalkoztatottsági adatok azt mutatják, hogy 2013-ban még a legnagyobb vállalatok is elbocsátásra kényszerültek - jegyzi meg Keleti József. Szerencsére akadtak azért nagy bővítők is, mindenekelőtt az Audi, a Waberer's és a Mercedes. Az előbbi kettő több mint ezer fővel növelte tavaly a létszámát.   A Waberer's azon két vállalkozás egyike, amely a szállítás, szállítmányozás ágazatban büszke lehet magára Bodnár Viktória, az IFUA ügyvezető partnere szerint. A másik a Wizz Air, amelynél komoly fejlődés látszik árbevétel, piaci pozíció, jövedelmezőség tekintetében egyaránt. „Valószínűleg készülnek eladni a légitársaságot, és fontos a fenti számokban mérhető jó teljesítmény" - jegyzi meg a szakember. A Waberer's szép eredményeit magyarázza, hogy a korábban felvásárolt cégeket sikerült integrálnia, továbbá dinamikus, a piaci pozícióját erősítő stratégiát követ.   A cégek elkötelezettségéről még a létszámnál is jobb képet ad a saját tőke változása. Ez 35 vállalatnál mérséklődött, közöttük 21 volt veszteséges. Náluk a 195 milliárdos negatív eredmény 473 milliárdos tőkecsökkenéssel párosult, vagyis 278 milliárd forintot az eredménytartalékból vontak ki. Ők tehát biztosan nem elkötelezettek a magyarországi működésük fejlesztése mellett. Hasonló lehet a véleménye a saját tőkéjét összesen 206 milliárddal - ebből 104 milliárd volt a tavaly megtermelt eredmény - mérséklő további 14 társaságnak is.   A másik oldalon 62 cégnél nőtt a saját tőke, összesen 758 milliárddal. E körben akadtak, amelyek veszteséget kompenzáltak, voltak olyanok, amelyek még nyereségükön felül is tőkét emeltek, míg mások részben vagy egészben a profitot helyezték az eredménytartalékba. Osztalékként 94 milliárdot fizettek ki.   A tőkeáramlás tehát igencsak kétirányúvá vált. A korábbi befektetett tőkéből és eredménytartalékból összesen 382 milliárdot vontak ki, amivel szemben 181 milliárdos friss pénzbeáramlás, tőkeemelés áll. Osztalékként a befektetett tőkéhez viszonyítva igen alacsony, 198 milliárd forint áramlott ki. Így a tulajdonosi érdekeltség változását összességében a megtermelt jövedelem, illetve a realizált veszteség határozta meg. A Top 100 saját tőkéje lényegében stagnált - mindössze 165 milliárddal nőtt -, ahogy a teljesítményszintje is.
VÁCZI ISTVÁN

Bisnode-háttér
A Bisnode Európa egyik vezető digitális üzleti információszolgáltatója és cégminősítője, 19 országban 2700 munkatárssal. A teljes magyar és nemzetközi cégvilágra kiterjedő aktuális és múltbeli adatbázisa, valamint egyedi fizetési tapasztalatok programja együtt képezi előrejelző cégminősítési rendszerének alapját. A Bisnode stratégiai partnere globálisan a D&B.

A TOP100 cégek listája elérhető itt:

A dokumentum letölthető innen.

Kapcsolódó cikkek