- Mennyire innovatívak a magyar cégek?
- Ebben a témában a Szellemi Tulajdon Világszervezete nemrég közzétett egy nemzetközi felmérést, amelyben többek közt megállapították, hogy a magyar innováció hatékonyságában kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből, vagyis a befektetett erőforrásokhoz képest az itthon megjelenő újdonságok száma viszonylag magas. A munkánk során mi is hasonlót tapasztalunk, ugyanakkor a legnagyobb problémát az innovációk hasznosulásánál a pénzügyi források és a menedzsmentképességek hiánya okozza.

- Az innováció területén pontosan miben tud segíteni a HIPAVILON?
- Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív iparágak rendkívül magas arányban, 45 százalékban járulnak hozzá az ország GDP-jéhez, ami a teljes Unióra vonatkozó mutatónál 6 százalékkal magasabb. Ügynökségünk vagyonkezelőjével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) együtt, a Jedlik-tervben megfogalmazott célokkal összhangban azért dolgozik, hogy a hazai gazdaságban a szellemi tulajdon megfelelő menedzselése, a tudásalapú termékek és szolgáltatások piaci megjelenése kellően magas szintet érjen el. A magunk eszközrendszerével a vállalkozások, egyéni feltalálók, kutatók és a befektetők magas hozzáadott értékű innovációs törekvéseit, valamint a partnerkapcsolatok létrejöttét segítjük. Mindemellett igyekszünk tudatosítani: a vállalatoknak a szellemi alkotásaik kezelésével már az első pillanattól kezdve foglalkozni kell.

-A partnerkapcsolatok kiépítésében pontosan hogyan tudnak segíteni?
- Ebben hazai és nemzetközi adatbázisok, például a szabadalmi, formatervezési és védjegy adatbázisok vannak a segítségünkre. Hogy egy példát említsek: előfordul, hogy egy cég innovatív megoldásának termékké formálásához vagy egy már létező termékének tökéletesítéséhez keres új technológiát. Társaságunk ezen adatbázisok felhasználásával felkutatja azokat a fejlesztő cégeket, akik ebben kooperálni tudnak. Amennyiben befektető keres új invesztíciós lehetőségeket technológia-intenzív ágazatokban, akkor a potenciális projektgazdákkal is kapcsolatot tudunk teremteni.

- Mondana még példát azokra az eszközökre, amelyekkel a vázolt célokat el tudják érni?
- Például testreszabott oltalomszerzési stratégiát dolgozunk ki, amely már csak azért is hasznos, mert a cégek a megfelelő tudás hiányában gyakran drága és bonyolult oltalmi eljárást választanak.
Vagy, hogy egy másik példát említsek: egyes cégek az újításaikkal megfelelő védelem nélkül jelennek meg a piacon, így a saját versenytársaiknak akaratlanul is ötleteket adnak. Mi segítünk felderíteni az ehhez hasonló kockázatokat, és rávilágítunk arra is, hogy egy adott felfedezés itthon és a nagyvilágban valóban újdonságnak számít-e. Emellett hogy a vállalkozások, feltalálók könnyebben tudják menedzselni az innovációjukat, felmérjük és forintosítjuk az újítások értékét.

- Ha jól tudom, a pályázati munkában is segítenek. Erre miért van szükség?
- Az uniós és hazai pályázatokban egyre hangsúlyosabban jelenik meg a szellemi tulajdon tudatos kezelésének az igénye. Példaként említeném, hogy a Horizont2020 keretprogram, amelyre a KKV-k önállóan is pályázhatnak, konkrétan rendelkezik a projekt eredmények oltalom alá helyezésével kapcsolatos elvárásokról. Ügynökségünk személyre szabott szellemitulajdon-menedzsmentet nyújt vállalkozásoknak, elősegítve ezzel a pályázatok eredményességét.

- Jellemzően milyen cégek keresik Önöket?
- A hozzánk forduló vállalkozások profilja nagyon változatos. Csak hogy pár példát említsek: a partnereink között akad informatikai távfelügyelettel foglalkozó cég, de volt aki egyedi beton burkolóelemeket tervezett, míg egy másik házilag is alkalmazható sörgyártási technológiát dolgozott ki. Tavaly ügynökségünk összesen 484 ügyfélmegkeresést kapott.
Mindezek mellett még érdemes megemlíteni, hogy a Design Hét Budapest programsorozat keretében nemrég „Találj befektetőt!" címmel rendeztünk egy workshopot, amelyen a pályájuk elején lévő dizájnereknek, formatervezőknek biztosítottunk tárgyalási lehetőséget potenciális befektetőkkel

Kapcsolódó cikkek