A felszólalások során a hallgatóság először a szellemi tulajdon védelméről, a szellemi javakkal való gondoskodás fontosságáról, a kockázatcsökkentésről kaphattak átfogó képet Botos Viktortól, a Hipalivon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. vezetőjétől. Ismertetése szerint, míg az Európai Unióban a gazdasági kibocsátás 39 százaléka származik tudásintenzív ágazatokból, addig Magyarországon ez az arány jobb, 45 százalék. Elismeréssel szólt arról, hogy itthon a befektetett energiához képest az output kiemelkedően jónak számít.

Az oltalommal kapcsolatos stratégiákról, a megfontolásokról is szó esett. Létezik egy olyan stratégia, mely szerint azonnal le kell támadni a piacot az oltalom alá tartozó termékkel. Azonban hasznos lehet a fontolva haladás is, hiszen időbe telik, míg egy ötletből piacképes innováció lesz. Ebben az esetben viszont az oltalom birtokában sokkal nagyobb az esély arra, hogy fel tudjuk venni a versenyt a rosszindulatú versenytársakkal szemben - jelentette ki Botos Viktor, aki hangsúlyozta, hogy mindig az üzleti érdekeket kell szolgálnia az iparjogvédelmi oltalomnak. Ismeretei szerint egyébként hamarosan egy kormányzati pályázaton keresztül is forráshoz jutatnak a vállalkozások az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére, megtartására.

A következő előadó, Horgos Lénárd az M27 ABSOLVO ügyvezetője partnere a nemzetközi piacra lépés előkészítéséről tartott rövid előadást, jó példákkal. Ennek során ismertette a kockázatokat. Így például felesleges erőltetni a piaci jelenlétet, ha a termék még nem áll rendelkezésre, vagy a megvalósítása még nem teljes. Akkor sem bölcs dolog ez a döntés, ha nem ismerjük eléggé a piacot, ahová be akarjuk vezetni a terméket. Például Dániában értetlenül fogadták azt a termékpromóciót, amelyik egy, a fuvarozás elektronikus nyomon követésére építő szolgáltatást próbált úgy eladni, hogy egyebek mellett az üzemanyag „lopások" kiszűrését is az előnyök közt említette. Ez ugyanis ott, Dániában nem mindennapos, hogy finoman fogalmazzunk. Annál inkább érdekelte volna őket egy olyan megoldás, amely a szén-dioxid kibocsátás alakulásáról árul el adatokat. Ezt ugyanis adóalap csökkentésként figyelembe vehetik a kinti fuvarozók.

Tánczos Péter, az Euroventures Zrt. igazgatóságának és befektetési bizottságának elnöke a tevékenységüket szemléltette prezentációja során. Bemutatta a sikeres exiteket, melyek különböző stratégiákhoz, különböző iparágakhoz kapcsolódtak. Felidézett egy olyan befektetésüket, mely utóbb nagy céggé nőtte ki magát, s az abból kivált kis fejlesztő csapat által létrehozott start up vállalkozás is az Euroventures figyelmének középpontjába került idővel. Ez mutatja a folytonosságot.

Végül kerekasztal beszélgetésre került sor, Tánczos Péter mellett Kujbus Gergő (Mobilengine), Záboji B. Péter (az EEF alapítója, szakszerző) és Zólyomi Zsolt (az egyetlen magyar parfümőr) részvételével. A beszélgetés fő vonala a nagyvállalatok és a start up világ kapcsolódási pontjaira fókuszált. A tanulság összegezve: nem a méret számít, hanem a menedzsment által képviselt szemlélet, amely értéknek tekinti a vállalat tevékenységét, vagy sem. Zólyomi Zsolt a L'Oreal és a Zwack megbízásairól, a tárgyalások menetéről árult el érdekes kulisszatitkokat a hallgatóságnak.

Kapcsolódó cikkek