Harapófogóban van Magyarország. Felül ott vannak azok a fejlett nagy országok, amelyek hatalmas tőkével és tudással fejlesztik a gazdaságukat. Alulról pedig azok a fejlődő országok szorongatják, amelyek kis bérrel tudnak hatalmas eredményeket elérni. „Ebből a szorult helyzetből csak az innovációval lehet kitörni" - árulja el a receptet Ábrahám László.

Az előadó statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy míg egy innovatív vállalatnál az egy főre eső árbevétel általában a duplája, mint egy nem innovatívé. Az európai és a magyarországi cégek összehasonlításból pedig arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak az EU-ban itthon is a nagyvállalatok háromnegyede innovatív. A középvállalatok körében az EU-s átlagban kétharmad, nálunk csak a fele innovatív. Még nagyobb a különbség a kisvállalatoknál, amelyeknek itthon csak negyede, de az unóban a fele számít innovatívnak. Ábrahám László szerint ez a magyarázata a lemarásunknak.

Persze, mindenkinek mást is jelent az innováció, amelyet nehéz definiálni.

Van, akinek egy új megoldás, valami hasznos, értékteremtő, valakinek egy-egy újabb termék
Adózási szempontból az a tevékenység, ami a cég költség-alapjából levonható. Ábrahám László a meghatározáshoz szétválasztotta egymástól a kutatás-fejlesztést és az innovációt. A kutatásfejlesztéssel a pénzből tudást hozunk létre, míg az innováció során viszont éppen fordítva, a tudással hozunk létre még több pénzt a bővített újratermeléssel.

Ábrahám László szemléletes példákkal is magyarázta a hallgatóságnak a fogalmakat.

Kőbalta nem azért jött létre, mert a Neándervölgyi Innovációs Hivatal pályázatot írt ki, hanem, mert a társadalom igényelte. Sokkal hatékonyabban lehetett vele dolgozni, mint puszta kézzel. A kerék is önmagáért beszél, a hogyan az eke is mezőgazdaság hatékonyságát tudta jelentősen javítani és a korszakos eszközök végén itt a számítógép.

Látni kell, hogy az innovációnak, a technikai adaptációnak van saját ciklusa, amelyet az előadó egy diagramon ábrázolt. Az innovációs folyamat elején, mi magyarok még jók vagyunk, de folyamat hátra lévő szakaszán, ahogy fogalmazott, amikor a szakadékon kell átugrani, ami multinacionális társaságoknak jól megy, mi a legtöbbször elvérzünk.

A nagy sorozatú tömegtermékek helyett Ábrahám László a magyar cégek számára mégis az innovatív, egyedi termékek gyártását tartja üdvözítőnek, amelyhez jószerivel csak egy-két dolgot kell összehozni, például egy megfelelő berendezést, műszert, és az így előállított egyedi terméknek lényegesen jobb is az ára, mint a tömegtermékeké, amelyeknél legfeljebb a beszállítói szerep esélyes a kis hazai vállalkozások számára.

Éppen ezt a kreatív, egyedi termék-előállítást segíti a National Instruments is. Ehhez az innovatív mérnöki munkának nincs más célja, mint hogy élő munkát, költséget takarítson meg, miáltal a z életünk minősége, biztonsága javulhat.

A kor mérnöki kihívása a széndioxid-kibocsájtás, a környezetvédelem, az atom- illetve a zöldenergia-termelés, amelyet fenntarthatóan meg kell oldani.

Ehhez az űrkutatásba, a fúziósenergia-hasznosításba is bekapcsolódott National Instruments arra vállalkozott, hogy a fejlesztést, a kutatást a lehető legrövidebb idő alatt tudják elvégezni a mérnökök. Hogy mekkora a piaci igény erre a tevékenységre, azt jól szemlélteti a cég dinamikusan növekvő árbevételi görbéje, amelyben csak két megtorpanás volt, 2001-ben és 2008-ban. A National Instruments mintegy 30 000 vevője között az olyan hatalmasságok, mint a Siemens is csupán egynek számít. A nem ritkán globális vevők jóvoltából a National Instruments Debrecenben készülő termékeket világszerte használják. A cég magyar vásárlói is elsősorban a nagy szürkeállománnyal gazdagon ellátott vállalkozások. Az előállítandó termékhez szolgáltatást, mérnöki támogatást, infrastruktúrát, azaz kulcsra kész megoldást kínál, hogy azt sikerüljön létrehozni. Nem mindennapi infrastruktúráról van szó. A National Instrumentsnél nagyon büszkék arra a 22 kilométeres a részecskegyorsító alagútra, amelyben 120 ipari számítógép vesz részt a gyorsítás vezérlésében.
Nem meglepő ezek után, hogy a vevők jellemzően a multi csoportok leányvállalatai, ahol jelentős kutatás, gyártás folyik és nem a magyar kkk-k. Pedig, de a hazai kisvállalati ügyfelek megnyerésére számos értékes kedvezményt kínál a társaság. „Ingyen és bérmentve adjuk nekik az elektronikát, szoftvertámogatást, képzést" - sorolta előadásában a kedvezményeket Ábrahám László. Hab a tortán, hogy a társaság a laboratóriumában segít létrehozni azt a modellt (prototípust) a kkv-ügyfélnek, amivel meg tudja majd győzni a vásárlóját, hogy működő, hús-vér megoldást kínál.

A debreceni National Instrumentsnél elért fejlesztési eredményekre és a magyar fogadókészségre is példaként hozta fel Ábrahám László az a debreceni módszert, amellyel a rákbetegséget kockázatos sugárkezelés és szikével végzett nagy műtéti beavatkozások helyett kísérleteztek ki. „Nem kell sugárkezeléssel, szikével felesleges kárt okozni" - magyarázta a módszer előnyét az ügyvezető. Mellrák esetén sem kell eltávolítani az emlő nagy részét, mert folyékony nitrogén áramoltatásával közvetlenül a rákos daganatnál avatkoznak be. Öt perc alatt csonttá fagyasztják és kioperáltják a daganatot. A hátra maradt fagyott, halott ráksejtet pedig az immunrendszer már képes semlegesíti.

Az innovatív gyógyító megoldással Ábrahám László felkereste a debreceni egyetemet is, hogy felhasználásra ajánlja, de hiába, mert azt a választ kapta, hogy a társadalombiztosítás többet fizet a szikésre.

Kapcsolódó cikkek