Az elmúlt évtizedek töretlen növekedése hirtelen megszakadt a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság következtében, amelyből a globális piacgazdaság mind a mai napig nem tudott helyreállni. A gyógyszeripart érintő gondok is felszínre kerültek: a hosszadalmas termékfejlesztési szakasz, a sokszor fojtogató szabályozási környezet, a beszűkülő innovációs lehetőségek, az árerózió, és az egyes nemzeti költségvetések egészségügyi megszorításának való kitettség rámutattak az iparág sérülékenységére.

Ezzel párhuzamosan az olyan társadalmi jelenségek, mint az öregedő lakosság, a modern társadalmak jelentősen változó életstílusa szintén kielégítő válaszokat vár a gyógyszeripar részéről. A generikus, azaz már szabadalmi oltalommal nem védett termékeket előállító vállalatok többsége egyrészt a növekvő iparági verseny, másfelől a csökkenő nemzeti gyógyszerár támogatási költségvetések kettős szorításában találták magukat. Ahhoz, hogy biztosíthassák jövőjüket az iparágon belül, többen igyekeznek globálissá válni, az intenzív vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenységükkel ugyanakkor példátlan koncentrációt eredményeznek az iparágban, míg mások - így a Richter is - az úgynevezett specializációs modellt választották. Miben is áll ez a specializáció?

A stratégia elsődlegesen az organikus növekedésre alapoz, eseti akvizíciós tevékenységgel kiegészítve, mely a nőgyógyászat terápiás területére fókuszál. A Richter komoly erőforrásokat fektetett abba, hogy a világ egyik legszélesebb nőgyógyászati termékpalettájával rendelkezzen. Emellett a központi idegrendszeri terápiás területen továbbvitte mintegy évszázados eredeti kutatási tevékenységét. Végül, a gyógyszergyártás legújabb technológiáit meghonosítva biotechnológiai fejlesztő és termelő kapacitásokat is létrehozott Németországban és Debrecenben (utóbbi bővítését tavasszal jelentettük be, amely 125 új munkahelyet is jelent), hogy az onkológia és immunológia terén egyre növekvő, korszerű terápiákra vonatkozó igényeket kielégíthesse. A földrajzi terjeszkedés továbbra is stratégiánk kiemelt célja, ennek megfelelően erősítette a cég jelenlétét Kínában és a latin-amerikai térségben is.

E lap hasábjain megjelent vitaindító elemzésében Chikán Attila kiemeli, hogy a hatékonyság javításának hosszabb távon kézenfekvő eszköze a tudás fejlesztésére és alkalmazására való erőteljes támaszkodás. Mi is ugyanazon alapokból kiindulva szemléljük a helyzetet, a fundamentumok ugyanis minden probléma és átalakulás ellenére sem változtak meg: az üzleti siker legfontosabb kritériuma a hazai szellemi hozzáadott érték lesz. A kutatás-intenzív szektorok számára meghatározó fontosságú az oktatás minősége, amelynek magas szinten tartása elemi érdek. A Richternél ma még találunk megfelelően képzett szakembereket, mert számos egyetemi együttműködést ápolunk, de sajnos a felsőoktatási intézmények műszerezettségi foka nem tartja a lépést a fejlődéssel. Ennek a szakember utánpótlás, végső soron pedig az iparág látja kárát, hiszen ez versenyképességi tényező. A munkaerő elvándorlás hosszú évek óta tartó probléma, amellyel rövid távon még csak-csak megbirkózunk, de a tartós megoldása nem lehet csak a versenyszféra feladata.

A fentiek alapján úgy tűnhet, mintha a Richter csak igényeket támasztana a saját növekedése biztosításához, de arról se feledkezzünk meg, hogy mit adtunk, mit adunk az országnak. A Richter nemzetgazdasági hozzájárulása 2015-ben adók és járulékok formájában, osztalékként befizetve illetve a beruházásra, kutatás-fejlesztésre fordított összegeket is beszámítva összesen 90 milliárd forint volt. Ahogy ezen a fórumon korábban is többször hangot adtunk meggyőződésünknek: bizonyosak vagyunk abban, hogy nem csak multinacionális, hanem magyar központú nemzetközi cégek is tudnak versenyképesek lenni és maradni. Ehhez azonban két nagyon fontos dolog szükséges. Az egyik a már sokszor emlegetett patrióta iparpolitika, amely révén az egész ország versenyképessége is erősíthető. A másik pedig, hogy csak azok a nagyvállalatok maradnak versenyképesek, amelyek itthon és a régióban egyaránt, de még a tengerentúlon is megfelelő piaci pozíciót tudnak elérni. Ehhez elengedhetetlenül fontos kiinduló feltétel a stabil belföldi piac, amely megfelelő hátteret biztosít a nemzetközi jelenléthez.

A cikk megjelent a Figyelő 2016/39. számában.

Kapcsolódó cikkek