A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint további állami intézkedésekre van szükség a sertéságazatban, mivel a kormány által szerdán bejelentett lépések a jelenlegi, 3 milliós sertésállomány fennmaradását sem garantálják, nemhogy az állomány megduplázását.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán jelentette be, hogy a 10 milliárd forint többlettámogatásról döntött az állattartók megsegítésére, ezenkívül többek között a sertéstartók állatjóléti támogatása is emelkedik. A MOSZ csütörtöki közleményében hangsúlyozza: a kormányülésen meghozott intézkedések révén a sertéságazat támogatása összességében 2-2,5 milliárd forinttal nőhet, miközben a sertéstartók már tízmilliárdos nagyságrendű kárt szenvedtek el.
A szövetség ugyanakkor bíztatónak tarja, hogy a kormány tovább vizsgálja az állami takarmányalap felállításának a lehetőségét, de a drámai helyzet enyhítése érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány az állami vállalatokon keresztül azonnal, legalább 500.000 tonna takarmányt vásároljon fel, és azt a sertés értékesítési árakkal arányos áron, kedvező feltételekkel bocsássa a sertéstartók rendelkezésére. Az állattartókat mentesíteni kell az élelmiszerlánc felügyeleti díj és az állattartó telepekre kirótt telekadó megfizetése alól is - javasolja a MOSZ.
Hangsúlyozzák: "minden perc késlekedés" az állomány csökkenésével, akár a sertéslétszám ötödének elvesztésével, valamint több ezer vidéki munkahely megszűnésével, telepek felszámolásával jár. Az gazdálkodók által igénybe vehető kamattámogatott hitel mértéke a MOSZ szerint "elenyésző" a károkhoz képest, ráadásul a hitelek lehívására vonatkozó szabályok miatt az árutermelő gazdaságok döntő része gyakorlatilag nem veheti igénybe.
A Magyar Fejlesztési Bank kamattámogatott hiteleit minden termelő számára elérhetővé kell tenni - javasolja a szövetség. Arra is felhívja a figyelmet a MOSZ, hogy a fizikai piacon már nem lehet kapni árpát és takarmánybúzát, a folyamatos export miatt csökkennek a hazai készletek, így ha - a várható, rendkívül alacsony kukoricatermésre is tekintettel- folytatódik ez a tendencia, akár takarmányhiány is előállhat. Ebben az esetben lehet, hogy a külföldre értékesített magyar gabonát kell majd visszavásárolni 20-30 százalékkal magasabb áron - írja a szövetség.
Úgy vélik, hogy a jelenlegi kritikus helyzet mellett a jövő is teljesen kiszámíthatatlan, ezért felül kell vizsgálni a földtörvény tervezetét, és biztosítani kell az állattartó telepek jövőbeli működésének a feltételeit. "Ha nem születnek érdemi és hatékony intézkedések, akkor a következményeket a fogyasztók is érzékelni fogják, hiszen a kibocsátás csökkenése elkerülhetetlenül a fogyasztói árak emelkedését vonja maga után" - olvasható a közleményben.
A Terméktanácsok és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elégedett a támogatással, ezekről
itt és
itt olvashat.