Csak a jóléti társadalmakban okoz igazi feszültséget a nőknek a karrier és a munka közötti választás - mondta a Figyelő Onlinenak Sík Endre, a Tárki szociológusa, aki szerint a magyar nőknek még mindig nagyobb problémát okoz, hogy van-e egyáltalán munkahelyük, vagy sem. Sokat segíthetne ugyanakkor, ha például a GYES-en és GYED-en lévő kismamák - a nyugati országokhoz hasonlóan - sok és minőségi részmunkaidős állás közül válogathatnának. Sík Endre szerint ugyanis a részmunkaidős állások is csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha azok nem a kizsákmányolást erősítik.
Magyarországon viszont 100 nőből átlagosan 50,6 a foglalkoztatott, ebből mindössze 4,5 fő részmunkaidős és csak 4,3 fő végez rendszerint vagy néha távmunkát.

Nők-férfiak: rosszul keresnekHa a kiugróan magas és alacsony béreket nem vesszük figyelembe, akkor a nők és a férfiak keresete között „csak" négy százalék a különbség. Az Európai Unió azonban nem medián értéket, hanem az átlagot veszi figyelembe, ennek alapján pedig 17 százalék a különbség, amivel az uniós átlag alatt van Magyarország. A részfoglalkoztatás mértéke szoros kapcsolatot mutat a gyermekvállalási kedvvel, azaz azokban az országokban születik több gyermek, ahol több a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma - mondta Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos egy háttérbeszélgetésen. Sem a teljes munkaidős foglalkoztatottsággal, sem a nők összfoglalkoztatottságával nincs ilyen kapcsolat.

A magyar munkáltatók azonban könnyen találnak munkavállalókat, ezért amíg nem előnyös számukra, hogy részmunkaidőben foglalkoztassanak munkavállalókat, addig ebben nem lesz változás. A munkahelyvédelmi akcióterv szerint emiatt 2013-tól járulékkedvezményt kapnak a munkáltatók a gyes-ről, gyed-ről visszatérő kisgyermekes munkavállalók után - hangsúlyozta Szalai Piroska.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint ugyanakkor a járulékok csökkentésétől nem bővül a foglalkoztatás. Az akcióterv TB járulékokat érintő kedvezményeivel kapcsolatban megállapították, hogy az közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkozik, és 200-210 milliárd forinttal mérsékelheti a munkáltatók terheit. A felmérés szerint minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.

 

A GKI úgy véli, hogy a tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).

A kényszervállalkozás nem megoldás

Sok esetben olyankor indítanak vállalkozást vagy válnak önfoglalkoztatóvá a kisgyermekes nők, ha nem tudnak visszamenni dolgozni - mutatott rá Mágori Józsefné Andrea fideszes országgyűlési képviselő . Ám egy vállalkozás is egész embert kíván, nagyobb megterhelést jelenthet, mint egy teljes munkaidős állás, így nagy nehézségeket okozhat. A kényszervállalkozás a képviselő szerint nem megoldás, így inkább abban kellene támogatni az anyákat, hogy újra munkába tudjanak állni.

Láthatatlan munka - házimunka

A felmérések szerint azokban az országokban, ahol egyenlőbb a házimunka megosztása a férfi és a nő között, több gyermek születik, mint azokban az országokban, ahol csak a nőkre hárul a házimunka - hívta fel a figyelmet Pongrácz Tiborné szociológus. Példaként Olaszországot említette, ahol bár sok nőnek van magasabb iskolai végzettsége, otthon mégis minden munka rájuk hárul, ráadásul az intézményi ellátottság is rossz, ezért ott nagyon alacsonyak a demográfiai mutatók. Ellentétben a skandináv országokkal, ahol ez pont fordítva működik.

A házimunka körébe a főzés, mosogatás, takarítás, pénzbeosztás, közös programok megbeszélése és a kisebb szerelések tartoznak a kutatásokban. Sík Endre szerint az is figyelemre méltó, hogy azokban az otthoni feladatokban vállalnak nagyobb szerepet az apák, amelyek nagyobb kreativitást igényel: gyereknevelés és bevásárlás. Ha az otthoni tevékenységek közül csak a főzést, mosást, mosogatást és a takarítást vesszük figyelembe, a nők részvétele a férfiakéhoz képest harminchatszoros, míg a kelet németeknél ugyanez az arány tizenegyszeres.

A háztartási munka megosztása azonban a kutatások szerint elsősorban az értékrendtől, és nem objektív mutatóktól (mint amilyen az ország gazdagsága vagy a nők gazdasági aktivitása) függ. Magyarország pedig hagyományos értékrendű, ezt számos adat igazolja - mondta Pongrácz Tiborné, aki szerint ezt bizonyítja az is, hogy a magyar nők a legelégedettebbek azzal, hogy mennyi házimunkát végeznek. A szociológus szerint ugyanakkor ezt az is indokolhatja, hogy a nők nem kizárólag a munkára koncentrálnak, ezáltal azt érzik, hogy két helyen is szükség van rájuk. Ha viszont egy férfi elveszíti az állását, akkor úgy éli meg, hogy itt a világvége - fogalmazott.

Ugyanígy az értékrendre vezethető vissza, hogy a magyar társadalom szerint az a legjobb, ha az anya 3 évig otthon marad. Ebből csak kényszerűségből engednek a családok, nem pedig emancipációs okokból.