A februári csőd után a BA vezetősége 10 pontból álló cselekvési tervet dolgozott ki az érintett szaktárca számára, amelyről több alkalommal is egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM), különösebb eredmény nélkül. A nekünk név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint az egyik leglényegesebb pont egy több milliárd forintos légiközlekedési marketing alap szorgalmazása, amelyből a Malév megszűnése után segítenék új légitársaságok Budapestre csábítását.
 |
Egy másik fontos - egyben igen kényes - pont a repülőtér területén felépítendő szállodával kapcsolatos bizonytalanságokat szeretné tisztázni. A felek lapunk számára nem adtak betekintést a dokumentumba; a tárgyalások részleteire vonatkozó kérdésünkre dr. Falvai Mátyástól, az NFM szakterületi médiareferensétől a következő választ kaptuk:
„A tárca a légi utasforgalomban bekövetkezett változások lehető leghatékonyabb kezelése érdekében folyamatos kapcsolatban áll a Budapest Airport Zrt. menedzsmentjével. Az egyeztetések fő témája a Malév leállása miatt jelentkező forgalomkiesés kedvezőtlen hatásainak enyhítése. A fejlesztési tárca erőfeszítései jelenleg elsősorban a MALÉV leányvállalatainak életben tartására, piaci helyzetük megerősítésére irányulnak. A Budapest Airport Zrt. által készített fejlesztési tervet a minisztériumnak nem áll módjában nyilvánosságra hozni."
A Figyelő mindazonáltal sorba szedte, milyen közvetlen és közvetett hatása volt a Budapest Airportra a Magyar Nemzeti Légitársaság csődje.
1. Bevételkiesés: 50 százalék
A Malév 2012. február 3-án bejelentett csődje következtében a ferihegyi repülőtér a tervezett éves bevételeinek mintegy 50 százalékát veszítette el.
2. Kiadott terület: 45 ezer négyzetméter hiány
Mindez nem csupán az utasok számának drasztikus csökkenése miatt következett be, hiszen például a Malév Ferihegyen 90 ezer négyzetméter területen bérelt irodát, öltözőt, raktárt, oktatóközpontot stb.. Információink szerint mindezidáig ennek csupán a felére sikerült új bérlőt találni.
3. Mínusz másfél millió utas
A Malév csőd 1,5 millió átszálló utas elvesztésével járt. Járulékos veszteségként beszüntette budapesti működését az American Airlines, a Hainan Airlines, a Moldovian, valamint a Carpatair. Az idei évre tervezett utasforgalom becslések szerint 6-8 százalékkal marad el a tavalyi rekordévtől, a repülőgépmozgások száma (a repülőtér másik fontos bevételi forrása), pedig 23 százalékos csökkenés után a 2003-as szintre süllyed vissza 111 000-ről várhatóan kb. 87 000-re.
4. Törölve 35 milliárd forint fejlesztés
A Malév-csőd egyúttal a Ferihegyre tervezett, és akkor már részben megkezdett fejlesztések jó részének azonnali felfüggesztésével járt. Összesen 35 millió euró értékű fejlesztést töröltek a tervezett 70 millió eurónyi projektből 2012-ben. Lekerült a napirendről az úgynevezett Cargo City megvalósítása. Ugyanígy leállt a Malév számára tervezett 3 különálló irodaház felújítása összesen 10 000 négyzetméternyi alapterületen; végül ebből csak egy, már elkezdett épületnek a felújítása készült el és annak is csak a felére sikerült eddig bérlőt találni.
5. Új járathoz új cég is kell
2012 végére a BA a Malév közvetlen forgalmának 80-90 százalékát volt képes visszanyerni kapacitásbővítéssel: 6 új légitársaság 19 új járatát indítja innen, és a korábban is itt lévők is találtak új célállomásokat, növelték a járatszámot vagy a gépek kapacitását (nagyobb befogadóképességű gépekkel járnak Budapestre). Amíg 2011 nyarán 33 légitársaság 92 menetrendszerinti járata indult Ferihegyről, addig jelenleg 35 légitársaság repül 87 menetrend szerinti célállomásra.
6. Azonnali elbocsátások
A Malév-csődje a légitársaság 2 300 alkalmazottján kívül még további 5 000-6 000 munkahely elvesztésével járt a beszállítóknál, az idegenforgalomban és az egyéb kapcsolódó munkahelyeken. A Budapest Airport az azonnali költségstop következtében 10 százalékos leépítéssel 180 munkavállalót bocsátott el.
7. Az 1-es terminál bezárása
Bezárták az 1-es terminált, minden légitársaság a 2-es terminálra költözött. Itt azonban a kifutópályák elosztása miatt a fapados járatok utasai arra kényszerülnek, hogy a fogadóépülettől mintegy 300 méteres utat gyalog tegyenek meg. Ez vezetett a nagy nemzeti reptereken merőben szokatlan megoldáshoz, hogy a hideg beálltával a BA két óriás sátrat is felhúzott a diszkont társaságok utasainak feje fölé. Ahogyan azt az előző részben is írtuk, a Budapest Airport tervei szerint 2013 tavaszára elkészülnek a sátrakat kiváltó könnyűszerkezetes várakozócsarnokok.
8. Telekadó: 330 százalékos emelés!
A Magyar Országgyűlés döntése értelmében a Budapest Airport évi 2,25 milliárd forint telekadót köteles fizetni - természetesen függetlenül attól, hogy az 1-es terminál jelenleg nem üzemel. Egyetlen év alatt a korábbi szint 330 százalékra emelkedett a repülőtér telekadója!
9. Milliárdos adóterhek
Az ÁFA és a forgalom után fizetendő iparűzési adó mértéke 2012-ben várhatóan eléri a 7-8 milliárd forintot. A Budapest Airport a dél-pesti régió legnagyobb adófizetője és egyik legnagyobb munkáltatója.
10. Szállodaprojekt: jegelve
A Budapest Airport több mint öt éve szeretne harmadik fél bevonásával egy 250 szobás, négycsillagos, konferencia-kapacitásokkal rendelkező szállodát építtetni közvetlenül a 2. terminállal szemben. Az ehhez szükséges beruházói kölcsön alapfeltétele azonban, hogy a területre jelzálogot lehessen bejegyezni. Bár a terület a BA kezelésében áll, a tulajdonjog az államé, amelynek engedélye nélkül nem indulhat el a banki folyamat. Igazi patthelyzet, amelyből a BA egyelőre nem találja a kiutat. Bár hivatalosan ezt senki sem volt hajlandó megerősíteni, úgy tudjuk, valójában a privatizációs szerződés egyetlen pontjának értelmezése körül zajlik a vita - évek óta.