Mint azt a Figyelő Online korábban megírta: Rózsás Péter András gazdasági főigazgató által készített előterjesztés szerint az idei év finanszírozási hiánya mintegy 3 milliárd forint, ezért a 2012-es évhez viszonyítva 30 százalékos kiadáscsökkentésre kényszerül az intézmény, különben „a szervezet működése végképp ellehetetlenül". Ennek elkerülése érdekében az összes tanszéken, doktori iskolán, intézetben és a háttérszervezeteknél egységesen 29 százalékos leépítést javasolt a szenátus február 1-re tervezett, de végül tíz nappal későbbi időpontra halasztott ülése számára készített, konkrét javaslatokkal ellátott előterjesztésben.

Megalapozatlan döntés veszélye fenyeget
A Figyelő Online úgy tudja: annak ellenére, hogy napról napra új hírek látnak napvilágot arról, hogy a kormány milyen módon készül ellentételezni a forráshiányt a felsőoktatásban, a február 11-re összehívott szenátusi ülésen tömeges létszámleépítésről kívánnak dönteni. A Corvinus oktatóinak egymással szövetségre lépett szervezetei a patinás intézmény szakmai ellehetetlenülésétől tartanak. Ezért azt kérik az Egyetemi Szenátustól: csak olyan előterjesztést támogasson, „amelyet alátámaszt az egyetemi képzési struktúra és tudományos kapacitás fenntarthatóságára irányuló elemzés; amelyet hatástanulmány kísér; amely a célzott intézkedések megvalósítására alternatív megoldásokat tartalmaz; illetve amely összehangolható az Egyetem rövid- és középtávú fejlesztési koncepciójával."

Megfogalmazták azt az elvárásukat is, hogy a rektor által kezdeményezett likviditási kérdéseket, a szervezeti átalakításokat és a káderügyeket áttekintő bizottságok mellett akadémiai bizottság is haladéktalanul kezdje meg a működését „amelyik megvizsgálja azt, hogy a tervezett gazdasági intézkedések mellett fenntartható-e az Egyetem alkotmányban garantált akadémiai (képzési és kutatási) autonómiája." A közös nyilatkozat felszólítja a szenátust arra, hogy csak „olyan főigazgatói előterjesztést tárgyaljon, amely a négy bizottság által feltárt tényeket és valószínűsített következményeket tartalmazó jelentések birtokában és azokkal összhangban készül el."

Mi mennyi?
Teljes a bizonytalanság a felsőoktatási intézmények körében: miközben 24 milliárd forinttal kevesebb pénzt irányzott elő a számukra az idei központi költségvetés, napról napra újabb hírek látnak napvilágot arról, hogy a kormány miképpen kívánja a drasztikus forráselvonást ellensúlyozni.

Tegnap, február 5-én az egyetemvezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia közzétett egy részletes kimutatást, amely egyetemekre és főiskolákra lebontva, 2008-tól, öt évre visszamenően lajstromozza az állami forráselvonást - közölte az MTI. Az összesítés szerint ebben az időszakban 84 milliárd forintot vont el a Gyurcsány-, a Bajnai-, majd az Orbán-kormány az egyetemektől és főiskoláktól. A nagyobb egyetemeket is érzékenyen érinti az állami támogatások csökkenése. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2008-as keret 56,7 százalékából, a tavalyi források 69,7 százalékából gazdálkodhat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az öt évvel ezelőtti keret 69,9 százalékát, az előző évi források 83,4 százalékát kapja. Az ELTE esetében az arányok 59,4 és 69,1 százalékra jönnek ki, a Debreceni Egyetem esetében 61,2 százalék és 75 százalék a keret. (A Corvinusnál rosszabb helyzetben lévő ELTÉ-n a Figyelő Online információja szerint elhalasztották a leépítésekre vonatkozó döntést.)

A szaktárca keddi közleményében ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az idén minimum 23 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra, mint tavaly. A 2013-as költségvetési törvény ugyan valóban 24 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít közvetlenül az intézményeknek, mint a 2012-es. Viszont 47 milliárd forintos többletforrást különítettek el a felsőoktatási intézmények számára. Ebből 27 milliárd forint az állami és a magánszféra együttműködésében megvalósuló PPP-beruházások kiváltására, 10 milliárd forint az EU-s projektek önrészére, továbbá 10 milliárd az adósságkonszolidációra tervezett összeg.

Különalkuk rendszere?
Mindezzel kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy az állami forráspótlás lehetőségét ugyan felmutatta a kormány, de az intézmények nem tudják, sehol nem tudják, mikor, milyen módon juthatnak plusz forráshoz, és pontosan mennyi keretösszeggel számolhatnak az idei működés finanszírozására. Egyelőre úgy tűnik, a rektorok kijáróképességén, illetve a kormányzat kegyén múlik az intézmények sorsa. Lényegében az is bizonytalan, hogy kinél kellene az intézményvezetőknek lobbizniuk. Elég, ha jó kapcsolatokkal rendelkeznek a szakminisztériumban, vagy ajánlatosabb egyenesen a miniszterelnökségen keresni pártfogót. Tanulságos a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) esete, amelyet az Index tett közzé.

Miután a 2012-es, csak a vegetáló túlélésre elég költségvetési keretösszegből idén 300 millió forintot elvontak az MKE büdzséjéből, s a szaktárcának és a miniszterelnökségnek írt kétségbeesett jelzéseire az egyetem vezetése nem kapott semmiféle választ, a gazdasági főigazgató kilátásba helyezte lemondását, „ha a helyzet január 31-ig nem hoz pozitív fordulatot." Ekkor következett a szinte meseszerű fordulat: Lázár János, miniszterelnökséget vezető államtitkár január 30-án irodájába kérette Kőnig Frigyest, az egyetem rektorát. A találkozón az államtitkár megígérte: a szaktárca visszaállítja az intézmény 2012-es költségvetését. Ezzel a patinás egyetem megmenekült - egy időre, mert a kiszámíthatatlan támogatási rendszerben lehet, hogy hamarosan ismét állami segítségre szorul.

A Corvinusért aggódók szerint ilyen képlékeny és kiszámíthatatlan helyzetben végzetes lehet megalapozatlan személyi döntéseket hozni. Most a szenátusnak kell az intézmény puszta létét meghatározó döntések előtt nem csak a szakmai szempontokat mérlegelnie, de a jelek szerint azt is érdemes lenne megvárni, míg a 2013-ra vonatkozó működési forráspótlás lehetőségei kitisztulnak.