GYÓGYÍRBÓL ALAPÉLELMISZER
A Kárpát-medence kivételes helyzetben van, ami az ásványvíz-ellátottságot illeti, és bár a gyógyvizeket Magyarországon már az 1700-es évek végétől sem csupán külsőleg, fürdőzésre használták, robbanásszerű piacnövekedést a rendszerváltás és a vízvizsgálati módszerek fejlődése hozott. A nitrát, nitrit és az arzén szintjének mérése sok településen a gyűrűskutak lezárásához vezetett, ezzel párhuzamosan pedig megjelentek Magyarországon azok a multinacionális vállalatok, amelyek a külföldi tapasztalatok alapján a hazai fogyasztás felfutására számítottak. Kidolgozott üzleti tervekkel, marketingstratégiával és jó minőségű gépekkel rendelkeztek.
 |
Kiaknázandó lehetőség pedig volt bőven, hiszen miközben Franciaországban már 60 évi liter volt az egy főre eső fogyasztás, Magyarországon még a kilencvenes évek elején is csupán évi 2-3 liter. Ez az évtized végére megtízszereződött, 2006-ra pedig 100 liter fölé ugrott.
- A multik nyugat-európai szintre tették a mércét, de közben megjelentek a magyar versenyzők is, akik eleinte kis mennyiségben, manufaktúraszerűen gyártottak - mondja Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség elnöke. Törvényszerű, hogy nagy bukások is tarkították a kibontakozást. Akadt például olyan építőipari befektető, aki aranybányát látott az ásványvízben, mondván, csupán palackozni kell, és eljuttatni a fogyasztóhoz.
- Csakhogy hozzáértés, türelem, megfelelő marketing nélkül ez már akkor sem működött. Az ásványvíz esetében a hozzáadott érték a csomagolás és a termék köré szőtt imidzs, hiszen magát a vizet nem változtathatjuk meg, mert éppen ez természetes tisztaság a lényege - teszi hozzá Fehér Tibor.
- Az embereket már akkor is érdekelte a technológia, a mit, a miért, a hogyan, és ma is érdekli. Nem ijedtünk meg a multiktól, és bebizonyítottuk - például Nyugat-Európában szerzett minőségi díjakkal -, hogy magyar cég is képes világszínvonalat nyújtani. Előnnyé tettük, ami más gazdasági területeken olykor hátrányt jelent, nevezetesen, hogy magyar cégként, magyar szakemberekkel működünk. Az emberek bízni kezdtek bennünk. Mi erre építve lettünk sikeresek, és a technológiánk működésének show-jellegű bemutatása eddig szinte osztatlan sikert aratott - mondja Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonos-ügyvezetője.
Közben az ásványvíz időszaki vagy luxuscikkből szinte alapélelmiszerré vált: a nehéz üvegek és rekeszek helyett megjelentek a műanyag palackok, a sarki kisboltokat felváltották a hipermarketek, az emberek pedig egyre inkább az egészségtudatos táplálkozás, a wellness felé fordultak, aminek egyik megtestesítője éppen az ásványvíz lett.
- A Kékkúti 1984-ben bevezette a 1,5 literes műanyag palackot, ami lényegesen többe került, mint az akkor forgalomban lévő üveges palackok. A piacon nem egy szereplő vélekedett úgy, hogy ez őrültség, mert senki nem fizet majd ennyivel többet ugyanazért a vízért. Húsz évvel később pedig már nem volt, aki hagyományos üveges vizet vett volna, amiből 12 darab a tároló rekesszel együtt majdnem 20 kilót nyomott. A gyártók egyre szélesebb palettát kínáltak kiszerelésben, csomagolásban, elnevezésben is. Tartották a lépést a gyorsuló életritmussal, a megváltozott bevásárlási és szállítási szokásokkal. Nem maradt következmények nélkül az sem, hogy egyre többen és egyre többet utaztak bel- és külföldön, és a vízcsapot mégsem vihették magukkal - emlékszik Fehér Tibor.
Jelenleg 40-50 márka és mintegy kéttucat szereplő versenyez a piacon az évi több százmilliótól az évi néhány millió litert termelő vállalkozásokig. A legnagyobbak közé tartozik a Szentkirályi, a Theodora, a Naturaqua és a Margitszigeti ásványvíz.
 |
MÉLYVÍZ
A gazdasági válság azonban ezen a piacon is éreztette hatását. - A 2000-es években jellemző, kétszámjegyű éves átlagos növekedés 2009-ig tartott. Ekkor kezdett érződni a válság hatása, és azóta stagnál vagy alig nő a piac mérete - tudtuk meg Buru Évától, a NaturAquát is gyártó Coca-Cola HBC Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatójától.
Az Ásványvíz Szövetség szakemberei szerint a jövedelmezőség folyamatosan csökken a kilencvenes évek közepe óta. Akkor egy liter ásványvízen mintegy húsz százalék volt a nyereség, ma már csupán három százalék körüli. - Ez várhatóan nem fog - hiszen a gazdasági racionalitás szempontjából nem is tud - tovább csökkeni, viszont koncentrációra kényszeríti a piacot. Egyre több holdingszerűen működő társaság fog versenyezni, miközben a márkák megmaradnak, hiszen csak így érhető el az a termelési méret, amit megéri működtetni - véli Fehér Tibor. A szakember szerint a következő években valamelyest tovább nő a fogyasztás is, és lassan megközelítjük a nyugat-európai 150-160 literes éves értéket fejenként.
Balogh Levente részben az ízesített termékekben, részben az exportban látja a további bővülési esélyeket.
- Nyugat-Európában és az USA-ban trendszerűen növekszik az ízesített vizek piaca, ez várható Magyarországon is. A dilemmát egyelőre az okozza, hogy ami finom, az egészségtelen, és fordítva. Az emberek az édes, intenzív ízekhez szoktak hozzá, ha azonban agyoncukrozzuk, elvész az ásványvíz lényege. Ráadásul a Szentkirályi nem szívesen használ mesterséges színezékeket, a természetes adalék viszont rövid idő alatt kifakul, ezért mi nem a vizet, hanem az üvegeket színezzük - mondja.
Az ásványvíz tipikusan nem az a termék, amit ha itthon nem sikerül értékesíteni, könnyen eladható külföldön. - A franciák francia vizet isznak, az arab országokban pedig tisztított tengervizet fogyasztanak. A Szentkirályi stratégiája az, hogy további érdekeltségeket vásároljon külföldi vállalatokban. A legfontosabb, hogy minél több országban jelen legyünk, a kivitelben ez a siker kulcsa - véli Balogh Levente a Szaúd-Arábiában, Panamában, USA-ban, Oroszországban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában szerzett eddigi tapasztalatok alapján.
- A verseny folyamatos innovációra készteti a gyártókat, akik elsősorban a palack súlyát, ezáltal a költségeket - és a környezetterhelést - igyekeznek csökkenteni. Nyugat-Európában a fogyasztók valamivel tudatosabban vásárolnak, mint Magyarországon. Míg itthon sokan rosszabb minőségűnek tartják a könnyebb palackokat, ott egyértelműen pozitívan értékelik, ha a csomagolás könnyebb. Ausztriában és Svájcban fontos szempontként kezelik azt is, hogy újrahasznosított-e az a PET palack, amit a kosarukban tesznek - mondja Buru Éva. A NaturAquánál egyébként azt tapasztalják, hogy míg a magyarok néhány évvel ezelőtt a szénsavas vizeket részesítették előnyben, ma már a szénsavmentes víz képvisel nagyobb arányt. A választásban a legfontosabb szempont az ár, majd az, hogy magyar-e az ásványvíz, illetve kapható-e a legtöbb boltban, majd a csomagolása és az íze.
Ami a forgalom növekedését illeti, a gasztronómia is jó lehetőséget rejt, bár ezen a területen az értékesített évi 1,1 milliárd liter ásványvíznek mindössze tizede fogy el. Két évtizeddel ezelőtt a legtöbb pincér szódát szolgált fel, ha a vendég ásványvizet kért, ma már valószínűleg erre a legeldugottabb településen sincs példa. - Szinte mindenhol szerepel a kínálatban a szénsavas és a szénsavmentes ásványvíz is, különböző kiszerelésben, és jellemzően több gyártótól. Arra számítok, hogy 5-10 éven belül Magyarországon is elterjednek a vízsommelier-ek vagy azok a megfelelő szaktudással rendelkező pincérek, akiket nyugodtan megkérdezhet a vendég, hogy mit igyon a steak, a cézár saláta vagy egy tartalmasabb leves mellé - mondja Fehér Tibor.
AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME
Augusztus végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) több tízezer liter ásványvizet vont ki a forgalomból a magas nitrition koncentráció és egy olyan baktérium jelenléte miatt, ami a jelenlegi szabályozás szerint egyáltalán nem fordulhat elő a palackozott ásványvizekben. A hatóság ugyanakkor közölte azt is, hogy a szennyeződések nagy valószínűséggel nem okozhattak megbetegedést.
- Egy ilyen botrány messze nem olyan hatású, mint amennyire például a légiközlekedés megsínyli, ha lezuhan egy repülő. Gyorsan, néhány nap alatt elült a vihar, de az ilyen és ehhez hasonló esetek nagy nyilvánosságot kapnak, ami sokat árt az egész ásványvízpiacnak. A horvát, osztrák, német cégek alig várják, hogy betörhessenek Magyarországra, ezért minimálisra kellene csökkenteni az indokolatlan pánikkeltések számát - hívja fel a figyelmet Balogh Levente.
Akad olyan iparági szereplő, aki szerint a fenti esetben egyértelműen konkurenciaharcról volt szó, az Ásványvíz Szövetség azonban úgy vélekedik, korántsem. - Meg kell változtatni a jelenlegi szabályozást, a nyilvánosságra hozatali mechanizmust. Közel másfél éve zajlik a konzultáció erről a jogalkotóval és a hatóságokkal - mondja Fehér Tibor. A gondot az okozza, hogy a hatóságoknak azonnal nyilvánosságra kell hozni, ha a nulla határértéket meghaladó mennyiségű szennyeződést, baktériumszámot találnak bármelyik vízmintában. - Mindenki számára elsődleges a fogyasztók egészsége, de az ásványvíz palackozás egy teljesen steril, zárt rendszer, és ha valahol hiba csúszik a folyamatba, az azonnal megjelenik a víz minőségében, még akkor is, ha semmilyen egészségkárosodást nem okoz. Ilyenre egyébként Magyarországon még soha nem volt példa - teszi hozzá a szakember. Egyes baktériumok jelenléte mindössze azt mutatja, hogy az eljárás során történt valami, amit ki kell javítani. Ez általában órák alatt orvosolható.
A Szövetség várakozásai szerint a szabályozás akár már 2015-től megváltozhat. Az augusztusi esetnek pedig mindössze annyi hatása volt a forgalomra, hogy az érintett gyártó termékeit néhány napig kevesen vásárolták, a mellettük lévő palackokat azonban ugyanolyan bizalommal vették le a polcokról.
 |
HAGYOMÁNYŐRZŐ SZOKÁSOK
• A magyarok - az osztrákokhoz, a németekhez és csehekhez hasonlóan - a szén-dioxiddal dúsított vizeket kedvelik jobban, míg a franciák, olaszok, spanyolok a szénsavmentes ásványvizeket. Magyarországon 2013-ban az összesen elfogyasztott ásványvíz 43 százaléka volt a szénsavmentes.
• Míg a 2000-es évek elején az alkoholmentes üdítőital fogyasztásnak még mindössze az egynegyedét tették ki az ásványvizek, idén már több mint a felét adják.
• A legnépszerűbbek a 1,5 literes kiszerelésű ásványvizek, a teljes ásványvíz-értékesítés közel ¾-ét ez a méret adja.
• Magyarországon az ásványvízfogyasztás 2013-ban elérte az évi, fejenkénti 116 litert. Ezzel az európai középmezőnybe tartozunk. Összehasonlításképpen: Ausztriában, Németországban az ásványvízfogyasztás 110-120, Franciaországban 150-180, Olaszországban több mint 200 liter fejenként, évente.
• A sajátmárkás (private label) és a prémium ásványvizek aránya 60-40 százalék.