A kormányváltás utáni első napokban a piaci szereplők nem reagáltak érzékenyen, azonban pár nappal később az új kormányfő, Alexis Tsipras, illetve a leendő pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz bejelentésére reagálva, miszerint nem szándékoznak tovább együttműködni a trojkával, eladási pánik tört ki a pénzpiacokon. Az újra fenyegető államcsőd veszélye miatt a görög állam és bankok papírjaitól akartak sürgősen megszabadulni a befektetők - példaként az ötéves államkötvények hozama rekordmagasságba, 13 százalékra ugrott. A politikai és gazdasági nyomás ellenére Alexis Tsipras továbbra is ragaszkodik választási ígéretéhez, hogy felülvizsgálják a trojkával kötött szerződéseket. Ez egyelőre még bizonytalan, hogy mit jelent: teljesen felborítják a megállapodást, vagy új fizetési konstrukciót szeretnének kicsikarni. Az is lehetséges, hogy a mostani bizonytalansággal csak mozgásteret szeretnének maguknak biztosítani a trojkával szemben, elhitetve az európai közösséggel, hogy a jelenlegi feltételek mellett akár készek lennének felborítani az eddigi megállapodásokat és nem fizetik vissza hiteleiket. Számítások szerint viszont Görögország a következő, 1,8 milliárd eurós hitelkeret nélkül akár már a következő negyedév végén fizetésképtelenné válhat. A hitelkeret lehívásához viszont még további megszorításokat lesznek kénytelenek véghezvinni.
 |
Érdekesség az új párttal kapcsolatban, hogy habár a Syriza privatizáció ellenes és több privatizációs tervet felülvizsgál és újratárgyal, mégis tovább viszi az Új Demokrácia által kötött néhány megállapodást. A kínai COSCO vállalatnak decemberben engedélyezték, hogy két újabb terminálhoz jusson a már meglévő kettő mellett a Thesszaloniki kikötőben. A 35 évre kötött bérleti jogért a COSCO euró százmilliókat fizet a görög államnak.
Spanyolország: az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága 2014-ben 1,4 százalékos GDP növekedést produkált a 2012-es és 2013-as zsugorodás után. Habár a munkanélküliség még mindig rendkívül magas (23 százalék), viszont idénre már több mint 2 százalékos növekedést prognosztizálnak. A spanyol egy pozitív példa lehet arra, hogy a nagymértékű kormányzati kiadások és a fiskális lazítás idővel meghozza a gyümölcsét. Jó kérdés azonban, hogy mi lesz akkor, ha a kormány leáll a nagy mértékű állami kiadásokkal. A gazdaság tovább halad növekvő pályáján, vagy a növekedés az állami pénzektől válik függővé, mint Japán esetében?
Oroszország: az orosz jegybank váratlan alapkamat csökkentéssel állt elő, így 17 százalékról 15 százalékra csökkentették az irányadó kamatot. Ezzel együtt egy állami mentőcsomag érkezik majd a gazdaság élénkítésére, amit főleg bankok feltőkésítésére fognak felhasználni. Ezen felül a Kreml 10 százalékos költségvetés csökkentést tervez - csak a honvédelemtől, a társadalombiztosítástól és a hitelek törlesztéséből nem vonnak el forrást. Az új állami projektek indítását viszont elhalasztják. Ezek alapján az állami tulajdonú vállalatok sem fognak nagyobb beruházásokba kezdeni a közeljövőben. A döntés még érzékenyebben érintheti az energiaszektorban tevékenykedő, az olcsó olajár miatt most egyébként is szorongatott helyzetben lévő orosz állami vállalatokat. A kiadáscsökkentéssel együtt kérdésessé válik, hogy mi lesz a magyar atomerőmű bővítéssel, amelyet az orosz állam finanszíroz 10 milliárd euróval. Habár az építési munkálatok már elméletileg 2018-ban megkezdődnek, viszont a magyar állam csak 2025-ben kezd el visszatörleszteni.
Kína: újabb deviza leértékelés hajtott végre a kínai központi bank. Úgy tűnik, hogy az erősödő dollárral szemben kénytelenek még lejjebb vinni a jüant, de még nem állnak át szabad lebegésre, így a folyamatos, központi leértékelés időszaka fog következni. A döntés beleillik a mostani monetáris politikai trendbe, amelyet Kanada, Új-Zéland, Szingapúr és az Európai Unió is követ, és követni fognak más nagyobb központi bankok is. Az alulértékelt devizát és az alacsony kamatkörnyezetet úgy tűnik, hogy csodaszerként kezelik mindenhol a lassuló világgazdasági környezetben, hogy felpörgessék saját gazdaságukat.