Görögország: Az első elutasítások és kételyek ellenére péntek este az Eurócsoport (az eurózóna tagországok pénzügyminisztereit tömörítő szervezet) elfogadta a görög támogatási program négy hónappal történő meghosszabbítását - amennyiben az athéni kormány által hétfőn átadandó első reformterv elfogadható lesz az intézményeknek (az athéni kormány által egyszer már illegitimnek titulált trojka új neve). A most elfogadott (homályos és kevés konkrétumot tartalmazó) ajánlatban többek között a görög hatóságok megismételték kötelezettségvállalásukat arra vonatkozóan, hogy valamennyi hitelező felé (határidőre) teljesíteni fogják fizetési kötelezettségeiket, tartózkodni fognak olyan intézkedések egyoldalú meghozatalától, amelyek negatív hatást gyakorolnának a fiskális célkitűzésekre, a gazdaság talpra állására vagy a pénzügyi stabilitásra.

A program meghosszabbításával a görög bankok, a kormány és maga az eurózóna országai is egy kis levegőhöz jutottak. A nagy kérdések viszont még nincsenek megválaszolva, például, hogy a görög költségvetésben tátongó lyukakat mivel és hogyan szándékozik betömni az athéni kormány júliusig, amikor lejár a mentőprogram, illetve mit kezd most az Alexis Tsipras vezette szélsőbaloldali Syriza az otthoni szavazóival, akik behódolással vádolják a pártot. Ami most biztosnak tűnik: a Grexit-et (ami Görögország kilépését jelenti az eurózónából) nem csak az eurózóna döntéshozói, de a mostani döntés alapján maga a görög kormány is ellenzi.

OPEC: A Brent minőségű kőolaj ára január óta tartó drágulása február közepén megtört. A január végén még 48 dollár hordónkénti árról február 17-én már 62,41 dollárra emelkedett, ez mostanra 60 dollár körül stabilan mozog.

A január végi-február eleji árnövekedés okaként elemzők az olcsó olaj tartalékolása miatt élénkülő keresletet emlegetik. A tartalékolás oka, hogy számos cég és befektető az olaj árának későbbi lényeges emelkedéséből kíván hasznot húzni, így készleteiket felhalmozzák a (most még) rekord alacsonynak számító folyékony aranyból. A tartalékok képzése viszont csak egy átmeneti periódus, hamarosan ismét túlkínálat lesz a piacon. Mint ahogy azt már korábban írtuk, ennek oka, hogy a Perzsa-öböl (vagy Arab-öböl) menti országok (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait) nagymértékű kibocsátásba kezdtek, hogy túlkínálatot alakítsanak ki a piacon, így leverve az olaj árát. Ezzel szeretnék kiszorítani a piacról a kisebb költséghatékonysággal dolgozó országokat (mint amilyen Oroszország vagy Venezuela) és az amerikai palagázra szakosodott vállalatokat, így növelve részesedésüket a világ, de főleg Ázsia energiapiacán.

Az alacsony olajár máris megtette az arab országok által várt hatást - számos cég visszavágta kiadásait, illetve az USA-ban csökkenni kezdett a palagáz kitermelés is.

Eurózóna: A Markit kutatóintézet által készített januári Beszerzési Menedzser Index-ek (BMI) nőttek az eurózóna nagyobb országaiban. Az index 50 feletti értéke az iparág növekedését, 50 alatti értéke pedig csökkenését vetíti előre. A feldolgozóipar indexei rendre gyengébben teljesítettek, mint a szolgáltatóipar indexei, viszont utóbbi teszi ki az összes nagyobb gazdaság GDP-jének a nagy részét. Az Európa beteg emberének tekintett Franciaországban a feldolgozóipar indexe a várt 49,5 pontra emelkedés helyett 47,7 pontra esett vissza a januári 49,2 pontról - ezek alapján az ágazat zsugorodni fog. Viszont a szolgáltatóipar indexe meglepetésszerűen 53,4 pontra nőtt a januári 49,4 pontról.

A kedvező BMI adatok tükrében előre láthatólag az iparágak növekedésnek indulnak Európa nagyobb gazdaságaiban a következő pár hónapban. Ezt figyelembe véve, valamint hogy az Európai Központi Bank megkezdi mennyiségi lazítását, továbbá az olcsó olajár (ami sarkallja a fogyasztást) és a görög helyzet ideig-óráig való rendezése a remények szerint jó esély lehet arra, hogy az eurózóna tagországok gazdaságai (legalább egy lassú) növekedésnek induljanak a következő fél évben.

Magyarország: A KSH gyorstájékoztatása alapján sokkolóak a magyar GDP növekedési adatok. Európában az egyik legnagyobb, 3,4 százalékos GDP növekedést sikerült elérnie hazánknak 2014 negyedik negyedévében (előző évhez képest), ami igazán meglepő az eddigi gazdasági teljesítményt figyelembe véve.

A nagy növekedés főként egyszeri tényezőknek tudhatjuk be. Ilyen az Európai Uniós források rekordösszegű felhasználása (1845 milliárd forint, ami összehasonlításul a 2013-as év (folyó áras) GDP-jének több mint a 6 százaléka), a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye a kedvező időjárásnak köszönhetően, valamint az építőipar kifejezetten jó éve, főleg az utolsó negyedévben. Habár ezek a tényezők már nem játszanak szerepet a következő évben, mégis pozitívan tekinthetünk a jövőre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) belevág a kis és középvállalkozásokat támogató Növekedési Hitelprogram Pluszba, marad az alacsony alapkamat (hogy felpörgessék a belső fogyasztást), számíthatunk a stagnálást elkerülő és majd talán növekvő nagy európai gazdaságokra, illetve bizonyosan pozitívan hat majd az eurózónában elinduló mennyiségi lazítás is.

Egy biztos - ezzel a (habár csak egyszeri, de) kiugróan magas növekedéssel nagyobb eséllyel vonzzuk magunkhoz a külföldi befektetőket, akik az instabil keletről (Oroszország, Ukrajna), valamint a jövőben is biztosan alacsony alapkamattal és egyelőre stagnáló nyugat európai országokból szeretnék nagyobb hozam érdekében befektetni tőkéjüket.