Az elkövetkezendő években a hazai járműgyártás kibocsátása tovább növekszik, a nemzetközi konjunktúrával összhangban. Ugyanakkor nincsenek a bővüléshez szükséges szabad kapacitások. Aki beszállítóvá akart válni és megvolt ehhez a minimális vállalkozói készsége, tehetsége, az már régóta ezt csinálja, itthon vagy külföldön. A beszállítóvá válás folyamata egy emberöltőt is igényelhet, s ez a tevékenység a rendszerváltáskor kezdődött el. Ezen vállalkozások egy része ma már nem is kkv, sokan elérték a fejlődésük határát, és további bővítést nem terveznek a kockázatok miatt. Rosszabb helyzetben vannak a következő generáció képviselői, hiszen majdnem a nulláról indulnak, az eddig megszerzett tudásuk és tapasztalatuk nem elegendő a sikeres kezdethez, majd növekedéshez.
A kormányzat és a nagyközönség sokat beszél arról, hogyan lehet egy magyar kkv közvetlen beszállítója a nagy járműgyártóknak. Mondjuk meg nyíltan, hogy sehogyan, hiszen a rendszerszintű beszállítási elvárások még nagy cégek számára sem könnyen teljesíthetők. A kkv-knál meg kell találni azt a szintet, amely az adott vállalkozásnál nyereségesen teljesíthető. A tipikusan piramisjelleggel felépülő járműgyártás az egyszerűbb termékektől halad a bonyolultabb felé. A csúcsán az összeszerelő üzemek vannak. A folyamatok - a speciális technológiák kivételével - nem különböznek, csak a termékek komplexitása nő, ami logisztikai, szervezési és beszállítófejlesztési feladatokat jelent. A lánc magasabb szintje kihívás, fejlődési lehetőség, de ennél fontosabb a hozzáadott érték növelése. Egy jól megtanult szakma kezdő lépés lehet a kkv megindításához a piramis alján. Utána, ha kell, jöhet a lépcsőmászás. A stratégiai döntés a k+f+i tevékenységbe történő bekapcsolódás.
A fejlesztés az egyetlen érdemi lehetőség a kitörésre a magyar gazdaságban is. A hazai, elsősorban multinacionális cégek által végzett járműipari fejlesztések a világ élvonalába emelnék Magyarországot, ha nem elszigetelten, hanem kutatási hálózatban valósulnának meg. Ilyen terület például az elektromos és hibrid járműveké, valamint az autonóm vezetés, a telemechanika, illetve az ezek fejlesztésére elképzelt próbapálya feladatai. Vannak hazai tudásközpontok, amelyek versenysemlegesen tudnának kiszolgálni nagy cégeket, az említett vezérprogramok mentén.
Szemben a jelenlegi helyzettel, amikor a kkv megadott rajz és technológia alapján állítja elő a terméket, egyre szélesebb körben kellene és lehetne bevonni őket a fejlesztési folyamatba. Erre azonban jelenleg még nincsenek felkészülve, stratégiai elkötelezettség nélkül elmaradnak a fejlődést garantáló k+f+i funkciók. Jól mutatja a helyzetet, hogy például a Knorr egyik sikeres és fegyelmezett beszállítójának szinte utasításban kellett kiadni, hogy beruházzon a fejlesztési tevékenységbe.
MUNKAERŐHIÁNY ÉS DUÁLIS KÉPZÉS
A duális képzés széles körű beindítása pozitív lépés a gazdaság igényeinek kielégítése irányában. Azok a vállalatvezetők, akik panaszkodnak a szakmunkások, középvezetők, mérnökök hiányára, természetesen jogosan az államtól várják el a szakemberek biztosítását, ugyanakkor van más aspektusa is az oktatás-tudás-erőforrás hármasának. Egy indiai látogatásom során tapasztaltam, hogy az ottani meggyőződés a magas szintű tudás megszerzését és az elvárt jólétet szorosan összekapcsolja. Ez a felismerés még a legszegényebbeknek is óriási motivációs erőt ad. Ugyanakkor már nem működik például Oroszországban, ahol a jóléthez a megfelelő időben és helyen történő jelenlét a meghatározó. Hosszú ideig Magyarországon is inkább az orosz modell működött; a duális képzés kezdi ezt átalakítani és az értékesíthető tudás megszerzése irányába mozgatni az oktatás résztvevőit.
A duális képzésnél az iskolának kell adni a magas szintű tudást, a cégnek pedig a jól használható gyakorlati ismereteket. Korszerű vállalatok belső szakmai kultúrájában az alkalmazott eszközök, folyamatok, módszertanok nagyon hasonlítanak. A duális felsőfokú képzés - amelynek széles körű bevezetése több mint 20 felsőoktatási intézményben és mintegy 300 vállalati partnernél most szeptemberben, közel ezer hallgatóval indul - biztosítja ezzel a gyakorlati tudással felvértezett mérnököket a vállalatoknak, illetve a legjobbaknak a lehetőséget a továbblépésre.
A vállalatok elvárják, hogy a kormányzat megfelelő feltételeket biztosítson a versenyképes működéshez. Ehhez képzett munkaerő, versenyképes beszállító, tudásbázis és stabil gazdaságirányítás szükséges. Az állami szintű feladatok elvégzéséhez hiányzó tudást és tapasztalatot meg kell szerezni, többek között a multinacionális cégektől. Ugyanakkor feloldandó az az ellentmondás, hogy a vállalatok adókat fizessenek (nem a különadókra gondolok), és ezzel párhuzamosan jelentős összegeket fordítsanak pl. beszállítófejlesztésre vagy a duális képzésre. Egy olyan új közmegegyezést kell kialakítani, amely mindkét fél részére nyertes-nyertes helyzetet teremt.
A stratégiai megállapodások megkötése helyes, ha mindkét fél komolyan gondolja. Nagyon sok multinacionális vállalat azért hezitált, mert az egyezség nem kínál többet, mint amit egy normálisan működő állam biztosít a gazdaság szereplői részére, ugyanakkor az állami elvárás gazdaságilag nem mindig alátámasztott elképzeléseket fogalmazott meg a cégek számára.
BESZÁLLÍTÓK FEJLESZTÉSE
Egy már beszállítói szerződéssel bíró kkv továbbfejlesztése minden esetben a beszállítói láncban megfogalmazott követelményekhez igazítottan lehet érdemes. Nagy jelentősége van a versenyképesség szempontjából a lánc elején lévő nagyvállalatnak. Az integrátor fogalmazza meg a gazdasági, műszaki, termelési követelményeket és elvárásokat a kkv-k irányába, határozza meg az alkalmazható technológiát a gyártás során. Így a lánc együttes fejlesztéséről, a nagyvállalatok és a kkv-k együttműködéséről lehet csak beszélni.
A másik eset azokról a kis- és középvállalkozásokról szól, amelyek beszállítók szeretnének lenni, de még nem azok. Az ő esetükben többlépcsős az előkészítő munka, ami akár többéves is lehet. A termék- és technológiatervezés, a gyártó- és mérőeszközök fejlesztése, a megfelelő menedzsment kialakítása mind összehangolt fejlesztést igényel. Kecskeméten mint kiemelt járműipari központban kidolgoztak be-szál-lítófejlesztési programokat, amelyek négy pilléren állnak:
Mentorálás
A célkitűzés a kkv-k szintre hozása olyan alapvető területeken, mint a korszerű és hatékony termelésirányítás, minőségbiztosítás, költségszámítás és kontrolling, logisztika és beszerzés, emberi erőforrások kezelése vagy az értékesítés. Fontos, hogy a gyakorlati elvárások megtestesítéséhez vegyen részt a képzésben egy vagy több multinacionális cég. A képzés után értékelni kell az elért szintet, összevetve a beszállítói követelményrendszerrel.
Integrátori programok
A kompetencia megszerzése után a kkv elindulhat a beszállítóvá válás útján. Az integrátori szervezet maga köré gyűjt több meglévő vagy potenciális beszállítót, és egy közös feladat kapcsán (pl. új termék bevezetése) magasabb műszaki, minőségi, szervezettségi szintre juttatja az egész láncot. A célkitűzés a szerződéskötés vagy az élő szerződés meghosszabbítása.
Emberi erőforrások
A megfelelő szakemberek megszerzése az egyik legnehezebb feladat, főleg vezetői szinten. A kkv-k tulajdonosait rá kell vezetni ennek fontosságára és a kompetenciák folyamatos bővítésének szükségességére. Ezt elősegítheti a duális felsőoktatás által biztosított lehetőség, ahol a kkv által biztosított hallgatók részére a multinacionális mentor felvállalja a gyakorlati oktatást.
Finanszírozás
Az egyik legnagyobb probléma a megfelelő finanszírozás kialakítása a felkészülési folyamatban és a beszállítói szerződés megkötésekor. Jelenleg megfelelő üzleti elképzeléssel és (potenciális) megrendeléssel elérhetők a bankhitelek s várhatóan a pályázatok. További lehetőséget biztosít az exportfinanszírozás, hiszen a járműgyártás főként kivitelre termel. A finanszírozás hossza a kritikus, figyelembe véve a beszállítóvá válás akár többéves időigényét az első minta bemutatásától a sorozatgyártás beindításáig.
GAZDASÁG ÉS KORMÁNYZÁS
A járműgyártás által biztosított, most kimondottan kedvező feltételek mentén a megfelelően összehangolt széles körű stratégia lehetővé teszi a hazai kkv-k érdemi fejlődését az elkövetkező években.
Ami helyes:
- a kidolgozás alatt álló járműipari stratégia kiemelkedő szerepet szán a beszállítók fejlesztésének
- a kormányzat a stratégiai megállapodásokkal megpróbálja ösztönözni a multinacionális cégeket a hazai vállalkozások fejlesztésére és a k+f-be történő bevonásukra, de a szándék mögött nem látszik egy koherens elképzelés
- a duális képzés elindítása közelebb hozta az ipart és az oktatást, várhatóan jelentősen enyhítve a szakemberhiányt
- a duális képzésben a kamara is aktív szerepet vállal
Ami kevésbé jó:
- késnek az érdemi pályázatok a kkv-k fejlődésének elősegítésére
- nincs olyan ösztönző rendszer, amellyel a multikat érdekeltté lehetne tenni a magyar vállalkozások fejlesztésében
- nem látni kialakult stratégiát a k+f+i területén, amely segítené a további nagy projektek beindítását, amelyekhez kapcsolódhatnának a magyar kkv-k
 |