A sátrakat az ellenzéki pártok állították, hogy a parlament épülete előtt éjszakázhassanak, előrehozott választásokat kényszerítve ki Koszovóban.
 |
Koszovóban 2014-ben tartottak választást, de a pártok közötti erőviszonyok alakulása miatt csak fél év késéssel tudott megalakulni a kormány, amikor a korábban kormányzó Koszovói Demokrata Párt (PDK) a miniszterelnöki poszt átengedésével „magához csábította" az ellenzék pártjai közül a Koszovói Demokrata Szövetséget (LDK), és végre létrehozhatták a koalíciót. Az ellenzéki blokk többi pártja azóta minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni a kormány munkáját.
Nagyszabású, és nem ritkán erőszakos jelenetekbe torkolló tüntetéseket szerveznek. A parlament munkáját több alkalommal tették lehetetlenné azzal, hogy könnygáz bombákat hoztak működésbe az ülésteremben - a pénteki elnökválasztás előtt a hat nappal korábbi ülésen is ez történt. Az esetet akkor tíz ellenzéki képviselő letartóztatása követte.
 |
Az ellenzék azért tiltakozik ennyire hangosan, mert szerintük alkotmányellenes az a Szerbiával kötött brüsszeli megállapodás, ami lehetővé teszi tíz szerb többségű önkormányzat magas fokú autonómiáját Koszovóban. Ugyancsak alkotmányellenesnek tartanak egy kétoldalú megállapodást Montenegróval is, ami a két ország közötti határ vonalát tisztázta.
Míg az ellenzék korábban csak a két szerződés felbontását sürgette, a demonstrációik sikere láttán most már előrehozott választásokat követelnek, és további tüntetésekkel, valamint az ülések bojkottjával fenyegetnek. A 120 tagú parlament ugyanakkor a 31 ellenzéki képviselő esetleges bojkottja ellenére is működőképes maradna, a kormánykoalíció stabilitását sem fenyegeti veszély. Ráadásul a független közvélemény-kutatók előrejelzései alapján továbbra is a mostani kormány fő erejét jelentő PDK nyerné a választásokat.
 |
Ilyen háttér előtt különös jelentősége volt a pénteki elnökválasztásnak. Az elnököt Koszovóban a parlament választja meg, és bár végső soron az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez, az elnökjelöltnek a kisebbségi pártok támogatását is bírnia kell. Éppen emiatt nem volt egyértelmű, megválasztja-e a parlament a PDK jelöltjét, Hashim Thaçit, aki a szerb elnyomás ellen harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK egyik vezetője volt, és neve a szerb hadifoglyok szerveinek kereskedelmével kapcsolatban is felmerült - bár hivatalosan semmilyen eljárás nem indult ellene.
Az elnökválasztást több koszovói tévécsatorna is élőben közvetítette, a nézők százezrei már azt is láthatták, ahogy a parlamenti biztonsági szolgálat minden egyes képviselőt alaposan megmotozott. Ugyanakkor két ellenzéki párt egy-egy képviselője a szavazás előtt mégis könnygáz gránátokat tudott működésbe hozni - őket ugyanúgy letartóztatták, mint 10 társukat az éppen egy héttel korábbi hasonló történések után.
 |
A könnygázas támadások után az üléstermet haladéktalanul kiürítik, és az öltönyt, nyakkendőt plusz gázmaszkot viselő őrség veszi át a képviselők helyét az ülésteremben - igazán szürreális látvány mindez egyenes adásban.
A választás előírt procedúráját végül megtartották, és a képviselők megszavazták Thaçi elnökségét.
Thaçi, aki korábban miniszterelnöke volt Koszovónak, jelenleg pedig külügyminisztere és egyben miniszterelnök-helyettese, áprilisban foglalhatja el új posztját, mert akkor jár le a jelenlegi elnök, Atifete Jahjaga mandátuma.
Miután Thaçit megválasztották, az ellenzéki tüntetők Molotov-koktélokat dobáltak a parlament épülete felé, a rendőrség pedig vízágyút vetett be ellenük. A Thaçit támogatók százai ugyanakkor néhány saroknyira a tüntetőktől utcabált rendeztek a sikeres elnökválasztást ünnepelve, a két csoportot a rendőrség tartotta távol egymástól.
*****
A helyszíni tudósítást az Európai Bizottság "Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága" tette lehetővé. Köszönet a szervezésért a Particip GmbH-nak.