Az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány online felmérésében résztvevő, jelenleg is Magyarországon élő külföldi cserediákok gyakorlatilag nulla nyelvismerettel érkeztek hazánkba: 27 százalékuk egy szót sem, míg 47 százalékuk 10-nél kevesebb, 21 százalékuk pedig 100-nál kevesebb magyar szót tudott Magyarországra érkezése előtt.

Három hónap itt tartózkodás után azonban a válaszadók mindössze tíz százaléka érezte úgy, hogy továbbra sem ért egy szót sem osztálytársai beszédéből. Többségük, 71,4 százalékuk már érteni vélt néhány szót, 15,7 százalék pedig már jól értette osztálytársai egymás közötti beszélgetését is.


A megkérdezett középiskolás cserediákok többsége (48,6 százalék) arról számolt be, hogy három hónappal ideérkezésük után magyar diáktársaik magyarul és egy közvetítőnyelven igyekeztek szót érteni velük, 44,3 százalékuk pedig arról, hogy a magyar diákok szinte csak közvetítőnyelven kommunikáltak velük. Mindössze 7 százalékukkal beszéltek diáktársai csak magyarul.

A kutatás eredményei szerint a fogadó szülőktől ezzel szemben sokkal jobban lehet nyelvet tanulni, mint a diáktársaktól, hiszen 30 százalékuk szinte mindig magyarul beszél a cserediákokkal, és a csak közvetítőnyelven beszélő szülők aránya is csupán 24 százalék.

A hetvenből 21 cserediák (30 százalék) azzal az előítélettel érkezett Magyarországra, hogy a nyelvünk megtanulhatatlan, 8,6 százalékuk pedig semmit nem hallott korábban a magyarról. Többségük (61 százalék) a nyelvi nehézségekre felkészülten, de optimistán érkezett hazánkba.

Félévnyi itt tartózkodás után az optimisták aránya 61-ről 78,6 százalékra emelkedett, 15,7 százalék pedig átlagos nehézségű nyelvnek gondolta a magyart. Fél év Magyarország után a 70-ből mindössze két cseregyerek érezte továbbra is megtanulhatatlannak, két másik pedig egyenesen könnyen megtanulhatónak nyelvünket.

A cserediákok legnagyobb részének (42,9 százalékának) a magyar nyelvtan okozza a legkomolyabb nyelvi nehézséget. A megkérdezettek körülbelül egyenlő (10 százalék körüli) arányban találják nehéznek nyelvünkben a szókincset, a hallás utáni szövegértést, az olvasást, az írást és a kiejtést.



A jelenleg is itt élő cserediákok döntő többsége (70 százalék) úgy érzi, élete során valószínűleg profitálni fog magyartudásából, 20 százalékuk egyenesen jövőbeli megélhetését látja benne, és mindössze 10 százalékuk vélekedik úgy, hogy a csereév után soha többé nem fogja használni a magyart.

A 2015/16-os tanévben az AFS szervezésében 115 cserediák érkezett Magyarországra, ezzel párhuzamosan 94 magyar diák szerez interkulturális ismereteket és élményeket külföldön, többek között olyan egzotikus országokban, mint Honduras, Costa Rica, Malajzia vagy Japán.

"A felmérés jól mutatja, hogy egy külföldön eltöltött középiskolai tanév során még egy olyan nehéz nyelv is jó szinten elsajátítható, mint a magyar. A fogadott diákok nagy része a tanév végén magyar nyelvvizsgával tér haza. Hasonlóképpen, a magyar cserediákok is kiváló nyelvtudással érkeznek vissza Magyarországra" - összegezte a csereprogramok nyelvi jelentőségét Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója.