A mikrocenzus egy szelfi a társadalomról, Magyarországról, ami ez esetben egy igazán nagy felbontású kép lesz - így jellemezte az idén október elsején induló és november nyolcadikáig tartó kis népszámlálásnak is nevezett népesség-összeírást Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) társadalomstatisztikai elnökhelyettese. Emellett a keddi sajtótájékoztató markáns megnyilvánulása volt a KSH azon törekvésének is, hogy kitörjön a bürokratikus kerítés mögül, ugyanis színészek segítségével néhány perces performanszok keretében mutatták be, hogy miképpen dolgozik a kérdezőbiztos vagy éppen hogyan is kell kitölteni az internetes kérdőívet.

De a lényeg. Németh Zsolt volumenében egyedülálló felmérésnek nevezte a néhány nap múlva elkezdődő összeírást, ugyanis eleddig sehol Európában nem végeztek 10 százalékos mintanagyságon ilyen felmérést. Terjed a tényekre alapozott döntés kultúrája - fogalmazott az elnökhelyettes aki szerint eddig példa nélküli, sosem látott részletezettségű információ áll majd rendelkezésre a magyar társadalomról. Az adatfelvétel és feldolgozás nagyjából 3,5 milliárd forintba kerül majd. 

Azt például már Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvivője, a KSH adatgyűjtés-módszertani osztályának vezetője mondta el, hogy a hazai települések több mint kétharmada - mindegy 2148 településről van szó - került a mintába, szeptember 26. és 30. között körülbelül 440 ezer magánháztartás kapja meg az adatszolgáltatásra felkérő leveleket. 

Érdemes fejben tartani: az adatszolgáltatást törvényi kötelezettség írja elő, annak megtagadása szabálysértési eljárást vonhat maga után.

Ahogy azt lapunk korábban megírta (Figyelő, Mérni csak pontosan, 2016/29.) A szokatlanul nagy számokat többek között az indokolta, hogy a járások nagyon különböznek egymástól a lakosság- és településszámokat tekintve, így a korábbi adatokkal való összehasonlíthatóság elvét is szem előtt tartva a lehető legnagyobb mintára van szükség a demográfiai-társadalmi változások pontos megismeréséhez. 

A kis népszámlást - az első ilyen felvételre több mint öt évtizede került sor, ez már a hetedik lesz - ötévente végzi el a hivatal, aminek az a célja, hogy a két „normál" cenzus között is legyen pillanatfelvétel a magyar társadalom állapotáról. 

A mostani, közel egymillió embert elérő mérés célja, hogy a KSH pontos adatokat nyerjen 

• a népesség nagysága
• az életkor
• a nemek
• a családi állapot
• az iskolai végzettség
• a nemzetiség

dimenzióiban, mindezt kiegészítve a lakásállomány főbb adatsoraival. 

Ugyanakkor a kérdőívcsomag további öt kiegészítő, önkéntes alapon kitölthető kérdőívet is tartalmaz, amelyek közül minden háztartáshoz csak egyféle kérdéssor tartozik.

A kiegészítő felvételek témakörei:

1. Szubjektív jóllét: a lakosság életminősége, közérzete

2. Foglalkozási presztízs: a rangsor felállítása, a mögöttes különbségek felderítése

3. Társadalmi rétegződés: a rétegszerkezet vizsgálata az anyagi, kulturális, társadalmi tőke szempontjából

4. Nemzetközi migráció: időszerű információk a hazánkat érintő vándorlási folyamatokról

5. Egészségproblémából fakadó akadályozottság: a fogyatékkal élők helyzetének teljes feltérképezése

A digitalizáció okán az adatok azonnal a KSH-központi adatbázisába kerülnek, ez pedig olyannyira racionalizálja és felgyorsírtja az elemzői munkát, hogy 2017 májusában már olvashatóak lesznek az első eredmények. A hivatal az egyébként elvárható módon többszintű adatvédelemmel dolgozik, az adatok kódoltak s a kérdezőbiztosok is titoktartási kötelezettséget kell vállaljanak.

Személyi kérdőívek

Virág Eszter a távirati iroda szerint arról is beszélt, hogy a kiválasztott háztartásokban, lakásokban élők mindegyikéről személyi kérdőíveket töltenek ki. A kiegészítő kérdőívek közül kiemelte, a nemzetközi vándorlásról szólót, mellyel egyebek mellett arra keresik a választ, hogy a Magyarországról távozók mennyire találják meg számításaikat külföldön, kikkel utaznak, milyen életkörülmények között élnek, milyen terveik vannak, itthon szerzett képzettségükkel találnak-e munkát és tervezik-e hazatérésüket. Kitért arra is, a könyvtárosok is segítik majd az adatfelvételt azzal, hogy az intézményekben biztosítják a kérdőívek internetes kitöltését. 

A kérdőívek felvétele területén egy kisebb forradalom zajlott le a hivatalban, ugyanis százszázalékosan digitalizálták a munkafolyamatokat, a papírt teljesen kivezették a rendszerből.

Ennek részeként október elseje és kilencedike között a megkeresettek a mintegy harminc perc alatt kitölthető online kérdőíveken válaszolhatnak a kérdésekre, akik ezzel a lehetőséggel nem éltek, arra számíthatnak, hogy a mindegy négyezer, képzéseken és érzékenyítő tréningeken is részt vett, fényképes igazolvánnyal rendelkező kérdezőbiztos egyike keresi majd fel őket adatszolgáltatás céljából. 

A kérdezőbiztosokat le lehet ellenőrizni az ingyenesen hívható 06 80 200 014-es telefonszámon, a mikrocenzus további részteleiről pedig a www.ksh.hu/mikrocenzus2016 oldalon lehet információhoz jutni.