Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.

A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter reggel az Mokkában azt mondta: reméli, a monetáris tanács keddi ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek. Varga Mihály hozzátette: nem örül a gyenge forintnak és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg.

Nincs utalás további kamatvágásokra

A korábbi kamatvágásokat követő monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás, a tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni.

A monetáris tanács az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak. A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét - a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva - továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.