Csaknem 1 százalékos GDP csökkenésre számítanak az idén az elemzők. A borúlátó jóslat közelít a beteljesedéshez, ugyanis a KSH tegnap közölte, hogy az első negyedéves 0,7 százalék után a második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság kibocsátása.

A jelenlegi helyzet talán a rendszerváltás utáni évekhez hasonlítható. Akkor az 1991-es, több mint 10 százalékos GDP visszaesést követte egy lassú kilábalás, majd egy újabb megtorpanó növekedési fázis. A 2008-as pénzügyi válság nyomán 2009-ben bekövetkező 7 százalékos recessziót tavalyelőtt követte ugyan némi korrekció, ám tavaly - és ha beigazolódnak a jóslatok, akkor az idén is -, ismét visszaesik a gazdaság teljesítménye.




Forrás: Reuters/KSH

Az akkori és a mostani helyzet között az a nagy különbség, hogy a '90-es évek elején beinduló privatizáció, a működőtőke beáramlása olyan szerkezeti változásokat hoztak a magyar gazdaságba, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá tették volna a növekedést. Ehhez kellettek a Bokros csomag növekedési áldozattal járó megszorításai és reformjai is. A 2000-es évek eleje aztán elhozta a pénzbőséget. A világ tőkepiacai fürdöttek a pénzben, s az olcsó hitel megdobta a beruházásokat és a gazdasági növekedést egyaránt. Jelenleg nem számíthatunk külső segítségre. A rendszerváltás utáni magyar gazdaság talán először kerül olyan helyzetbe, hogy szinte kizárólag belső forrásaira támaszkodhat.

A KSH ugyan csak szeptember elején közli a második negyedéves GDP részleteit, annyi azonban a havi adatok ismeretében valószínűsíthető, hogy az építőipar helyzete tragikus, a belső fogyasztás és a beruházások tovább csökkentek. A gazdaság gyakorlatilag a feldolgozóipari exporttól függ. Márpedig a külső konjunktúra sem alakul valami fényesen. A magyar feldolgozóipar termelése hagyományosan jól együtt mozog a német Ifo gazdaságkutató intézet konjunktúra indexével. Ez nem is csoda, hisz a magyar kivitel túlnyomó része a német konjunktúra által vezérelt eurózónába áramlik. Az Ifo index az év elején erősödött, majd a tavasz elején stagnált. Májustól kezdve azonban esésnek indult, s júliusban tovább zuhant. A helyzetet jól jellemzi, hogy a német Lanxess, a világ legnagyobb szintetikus gumi gyártója az év második felében nyeresége stagnálásra számít. A ThyssenKrupp, a legnagyobb német acélipari konglomerátum pedig a lanyha keresletre hivatkozva csökkentette gyáraiban a munkaidőt.

A hétfői, recessziót jelző KSH adatról itt olvashat bővebben.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint Nem lehet figyelmen kívül hagyni a német gazdaság alacsony növekedését, de Magyarországot elsősorban a saját megoldatlan problémái, az elhibázott gazdaságpolitika veti vissza. A közgazdász-szociológust megkereste a Figyelő Online, Pogátsa Zoltán véleményét ide kattintva olvashatja.

Kapcsolódó cikkek