Milyen a mai Kárpátia? Ha őket kérdezzük: „Aki a vendégünk volt, tudja jól, hogy nincs más étterem Budapesten, de talán az egész világon, mely ilyen tökéletes harmóniába tudná olvasztani ezt az elvarázsolt, romantikus történelmi hangulatot és a legjobb magyar gasztronómiát." Az ehhez hasonló sorok további citálásáról lemondunk, és helyette a „letölthető heti menü" gombra kattintunk. Üres oldalra jutunk, pedig érdekelne, mert, mint önmagukról mondják: „A Kárpátia híres a konyhájáról, melyben séfjeink segítségével új életre kelnek a magyar ételkülönlegességek." Az éttermet a tulajdonosok neve jegyzi, a séf neve „konyhafőnök".

A sörözőben ülünk le. Hamarosan elénk kerül a heti menü lapja. Megnézzük, majd a „rendes" étlap felől érdeklődünk. A pincér gyanúsan udvariasan visszaterel a heti menühöz. Körbeértünk, nem ellenkezünk. Az első fogások a csípős, pácolt mozzarella sajtgolyók salátaágyon és a tavaszi zöldborsóleves. A szójaszószban meghempergetett mozzarella hideg, kemény és nem csípős. Cserébe viszont bántóan stílustalan és zavaros. Igazi konyhai giccs. A zöldborsóleves már jóval mutatósabb, emellett még visszafogottan nosztalgikus is. Ízében az üveges zöldborsó nyolcvanas években még nagyra becsült konzervgyári leve köszön vissza, cseppnyi rántás és ételízesítő felhanggal, sárgarépával. Ehető leves lett volna egy klasszikus önkiszolgáló étteremben.

Főételeink a kacsamájjal töltött csirkemell, petrezselymes burgonyával, uborkasalátával és paprikás nyúlcomb, tojásos galuskával. A csirkemellhez járó uborkasalátát nem hozták ki. Nem szóltunk, hátha észreveszik, de nem így történt. A burgonya főhetett volna még, és tálalás előtt a serpenyőt is ajánlatos lett volna használni, ha már akad belőle néhány. A hús sápadt, langyos-hideg maradt, és lemondhattunk azokról az ízekről is, amelyeket a pirítás adott volna a húshoz. A paprikás nyúl az ebéd leginkább eltalált fogása. Ebben a mezőnyben kiemelkedett.

Desszertnek császármorzsát választunk házi barackízzel és gesztenyés tekercset rumos csokoládéöntettel. A barackíz az ebéd egyetlen valóban emlékezetes élménye. A császármorzsa újra csak közepes, mélyhűtöttre emlékeztető, talán az is. Nagyon morzsa és hideg, azonban mi melegen szeretjük. A gesztenyés rolád intenzíven gesztenye és roppant hideg. Az ország menzán szocializálódott millióinak a csokoládéöntet mennyiséget jelent. Itt csak díszítőelem.

Kinek ajánlható a Kárpátia? A tapasztaltak alapján akkor üljünk be a Kárpátiába ebédelni, ha a belvárosban járva csendes környezetben akarjuk az éhségünket gyorsan elütni. Különösebb kulináris élményre ne számítsunk.

Az adagok a hazai igényekhez méretezettek, ezért a három fogással már jól lehet lakni. A háromfogásos menü 1800 Ft, amihez 10% felszolgálási díjat is számolnak.

Kapcsolódó cikkek